Fordulat a MÁV ÁBE ügyben - Törvényt kell alkotnia az Országgyűlésnek

Az INDRA Biztosítottak Egyesülete azért fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy a szervezet véleményezze a MÁV ÁBE ügy kapcsán ismertté vált visszás helyzetet. Vagyis azt, hogy a vonatkozó 2009-es törvény ugyan előírta a Kártalanítási Alap létrehozását, de az nem vonatkozott a MÁV ÁBE ügyfeleire, miután a biztosító a törvény hatályba lépésekor már felszámolás alatt állt. A biztosító ügyfelei megfizették a díjat és a szabályoknak megfelelően jártak el, így joggal várhatták, hogy a szervezett helytálljon az általuk okozott kárért.

Az Alkotmánybíróság a mulasztásos alkotmányellenesség indoklásában kiemeli a jogbiztonság védelmének fontosságát és azt a tényt, hogy a biztosítás rendszerének kiszámíthatónak és előreláthatónak kell lennie. Mivel a kgfb esetében a biztosítás megkötése kötelező, ezért kiemelt szerep jó a terület állami felügyeletének. Önmagában ugyan nem tekinthető mulasztásnak, hogy az állam nem készült fel még időben a MÁV ÁBE-éhoz hasonló helyzetre, mint ahogy az sem, hogy az Alap nem vonatkozott a korábban keletkezett károkra.

Ugyanakkor – emeli ki az Ab – a kgfb esetében a kockázatközösség elve kiemelt jelentőségű, a szerződők joggal számíthatnak arra, hogy az általuk okozott kárt nem csak nekik, de az egész kockázatközösségnek kell megtérítenie. Mivel az autósokat belekényszeríti az állam ebbe a kockázatközösségbe, nem fogadható el, hogy a károk megfizetése kizárólag a biztosítók fizetőképességének függvénye legyen.

Az Alkotmánybíróság szerint az Országgyűlés többféle módon is orvosolhatja ezt a helyzetet: helytállhat maga az állam a MÁV ÁBE ügyfelei által okozott kárért vagy létrehozhat egy biztosítói alapot kifejezetten erre a célra. Sőt, az sem elképzelhetetlen, hogy az állam utólag pótbefizetésre kötelezi az egyesület tagjait. A parlamentnek jövő év június harmincadikáig jogszabályt kell alkotnia a mulasztás orvoslására.

Kronológia

A MÁV ÁBE fizetési gondjai 2003-ban kezdődtek meg, a 2008-ban deklarált fizetésképtelenségig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tizenötször hozott határozatot azért, hogy fenntartsa a szervezet működőképességét. 2008 áprilisában egy kijelölt biztos megpróbálta az állományt áthelyezni, de egy biztosító sem jelentkezett a MÁV ÁBE ügyfeleiért, ezért a terv meghiúsult. A PSZÁF augusztus 5-én vonta vissza a biztosító működési engedélyét. Az Egyesület mintegy 160 ezer tagjával szemben összesen megközelítőleg 7 milliárd forintnyi kárigényt jelentettek be.