Nagyot bukhatnak a bankok a leminősítésen

A leminősítés következményei közül a bankok számára a legjelentősebb, hogy a forint gyengülése miatt romlik a hitelportfóliójuk, ami növeli veszteségüket. A svájci frank és  az euró árfolyamának emelkedése miatt ugyanis nőnek a devizahitelek forintban számított törlesztőrészletei, és ezért egyre több magánszemély, vállalkozás és önkormányzat nem tudja vagy nem akarja fizetni kötelezettségeit a bankoknak.

További jelentős veszteség, amely a bankokat a forint gyengülése miatt érinti, hogy nagyobb árfolyamveszteséget kell elkönyvelniük a lakossági jelzáloghitelek törvényben előírt fix árfolyamon történő kedvezményes végtörlesztésekor. Sőt, a magasabb devizaárfolyam miatt az is várható, hogy többen élnek majd ezzel a lehetőséggel.

A leminősítés másik kedvezőtlen következménye, hogy nehezebben elérhetővé és drágábbá válnak a külföldről származó források. Ezt a hitelintézetek a magyarországi betétgyűjtés fokozásával részben ellensúlyozhatják, ami a jegybank lépéseitől függetlenül növeli a forintbetétek és a hitelek kamatai. A hazai forrásgyűjtés felértékelődése a nagyobb fiókhálózatú bankokat előnyösebb, a kisebb hálózatúakat hátrányosabb helyzetbe hozza. A vállalkozások és a háztartások pedig magasabb kamatok és szigorúbb feltételek mellett juthatnak csak finanszírozási lehetőségekhez.

A bankok vesztesége a romló hitelállomány miatt nem számszerűsíthető, mert nem lehet tudni, melyik adós mikor veszíti el fizetőképességét. A végtörlesztés miatti veszteség azonban megbecsülhető. Ha minden lakossági jelzáloghitelt a svájci frank 250 forintos árfolyama mellett végtörlesztenének, akkor a bankrendszernek körülbelül 1400 milliárd forint vesztsége keletkezne. A Magyar Nemzeti Bank várakozási szerint az érintett hitelek 20 százalékát végtörlesztik, így ebből 280 milliárd forint körüli veszteség származhat.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.