Zsákutcában a hitelpiac - Csak az exportőrök reménykedhetnek
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke úgy véli, a helyzetet tovább rontják a hibás kormányzati lépések, melyek hatására a hitelezési rendszer meggyengült, és a hitelintézetek kevésbé lesznek képesek a vállalkozások finanszírozására.
A kkv-hitelezésben jelenleg stagnálás tapasztalható, és rövid távon valószínű annak fennmaradása – mondta lapunknak Németh László, a K&H kkv-marketing főosztályvezetője. Szerinte a beruházási hitelek kereslete várhatóan továbbra is alacsony, a likviditási és forgóeszközhitelek iránti kereslet pedig továbbra is magas marad. A hitelintézet gyorsan elérhető, átlátható hitelajánlatokkal próbál új ügyfeleket szerezni, emellett a nagyobb cégeknek személyre szabott szolgáltatásokat nyújt.
Két, markánsan elkülönülő tendenciára számítanak az MKB Bank szakemberei. Szerintük a belső fogyasztásra termelő vállalatok hitelpiaca zsugorodni fog és e körben a hitelfelvételben sokkal inkább a folyószámla- és forgóeszközhitelek fognak dominálni. Az autóipari presztízsberuházások beszállítóinál és az exportra termelőknél viszont nagyobb mértékű lesz a beruházási hajlandóság, és a finanszírozási igény növekedése várható.
A Budapest Banknál sem számítanak a kis- és középvállalati szektor hitelezésének élénkülésére. Úgy tapasztalták, a késedelmes fizetések miatt megnőtt az önkormányzatoknak és a költségvetési intézményeknek szállító ügyfelek likviditási hiánya. Szerintük a nehéz gazdasági helyzet után felértékelődik a bankok szerepe: a tartalékaikban megfogyatkozott cégeket a beinduló növekedés idején pótlólagos forrásokkal kell ellátni, hogy a termelési igényeket fedezni tudják.
A kkv-k részéről a likviditási gondjaik miatt továbbra is jelentős forgóeszköz-finanszírozási igényre számít az UniCredit Bank. Szerintük jövőre sem várható a beruházások növekedése, így főleg az EU-támogatásokhoz kapcsolódóan számítanak új finanszírozási igényekre, azaz a támogatások előfinanszírozása, a projektekhez éven túli kiegészítő forrás biztosítása és a bankgaranciák iránti igények valószínűsíthetők az elkövetkező időszakban. A beruházások – így a beruházási hitelek – további bővülésére azonban nem számítanak, inkább a forgóeszközhitelek arányának növekedését várják.
A CIB Bank szakemberei szerint tovább csökken a hitelkihelyezések száma a magyar piacon. Várakozásaik szerint továbbra is alacsony szinten lesznek a beruházások, így a beruházási hitelek iránti igény is visszafogott marad. A forgóeszköz-, a rövid lejáratú és a folyószámlahitelek aránya lesz döntő továbbra is az egyre szűkülő piacon.
A vállalati hitelezés jelentős visszaesésének okait a Magyar Nemzeti Bank is elemezte. Legfrissebb felmérésük szerint a harmadik negyedévben tovább romlott a bankok hitelezési képessége és hajlandósága. Ez elsősorban a hitelfeltételek szigorításában és a lakossági jelzáloghitelek kamatainak várható emelkedésében nyilvánul meg.
A jegybank októberben végzett kutatása szerint a rövid távú vállalati hitelek iránt nőtt a kereslet, a hosszú távúak iránt viszont stagnált. A bankok által kihelyezni kívánt hitel azonban jelentősen csökkent és a feltételek is szigorodtak. A felmérés szerint további szigorítás várható a kereskedelmi ingatlanok finanszírozásában.
A céges hitelek kamata az év során stabil volt, ám a kis- és középvállalatok csak drágán juthatnak forrásokhoz. A nagyvállalatok 7,1, a kkv-k 3,9 százalékos felár mellett kapnak hitelt. Ez átlagosan 8,5 százalékos kamatot jelent, de a hitelképes kkv-k csak 10 százalék feletti kamat mellett jutnak hitelhez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.