Kiskapus enyhítés az EKB-tól - "Megveszik" a bankok?

Az EKB hosszú lejáratú refinanszírozási művelete: kiskapus mennyiségi enyhítés?

Az első ilyen, jelenleg 3 évre szóló hosszú lejáratú refinanszírozási műveletet (HLRM) az EKB mára és holnapra időzítette, és ennek során lényegében korlátlan forrásokat kínál 3 éves futamidejű hitelek formájában a bankoknak, akik viszont ezúttal több fedezeti lehetőség közül válogathatnak.

Egyesek számára reményt jelent, hogy a hároméves HLRM egyfajta "kiskapus enyhítést" hoz, hiszen a bedőléstől való félelem miatt szárnyaló hozamoktól terhes piacon az EU szuverén adósságának megvásárlásához olcsó EKB forrást biztosít a bankok számára (akik így az EKB-tól felvett kölcsönt továbbhitelezik az EU kormányainak). A hétre bejelentett HLRM előszeleként az EU állampapírok hozama az utóbbi időben meredeken esik – mutatott rá John J. Hardy.

De vajon igazolódik-e a hét refinanszírozási műveletéhez kapcsolódó lelkesedés?

Ha ugyanis az EU bankjai által a szuverén adósságba fektetett összeg drámai mértékben emelkedik, az valójában azt jelenti, hogy a bankok mérlegeiben növekszik a tőkeáttétel. Márpedig az EU bankjainak tőkeáttétele már most is egyedi világviszonylatban, ráadásul a közelmúlt különféle csúcstalálkozóinak politikai üzenete szorgalmazza, hogy a bankok építsék le tőkekihelyezéseiket.

Akkor a HLRM-mel kapcsolatosan mire számíthatunk?

Ha a bankok mérsékelt vagy annál is enyhébb érdeklődést tanúsítanak az HLRM iránt, az a kockázat és az euró szempontjából azt a negatív üzenetet hordozza, hogy a bankok nem hajlandók elfogadni az EKB által ebben a konstrukcióban felkínált lehetőséget.

Ha viszont ezzel ellentétben ismét felhalmozzák a hiteleket, a vártnál nagyobb lelkesedés felfogható akár az EU szuverén adósságpiacának további rövidtávú stabilizációját elősegítő jelzésként is, ami ideig-óráig pozitívan hathat a kockázati étvágyra és az euróra is, az EU szuverén adóssághelyzetének sors kérdésén hosszabb távon azonban aligha változtat, zárta elemzését a Saxo Bank stratégája.