Érdemes-e nyugdíjpénztárban maradni? - Kiszámoltuk

Úgy tűnik, még mindig nem tisztázott, érdemes-e vagy sem a magánnyugdíjpénztárban maradni annak a 100 ezer embernek, aki tavaly január végéig úgy döntött, nem lép vissza az állami nyugdíjrendszerbe.

A korábbi ígéretekkel szemben a pénztártagok munkavállalói járuléka ettől az évtől nem a magánnyugdíj-pénztári egyéni számlákat, hanem az állami nyugdíjkasszát gyarapítja majd. Ez azt jelenti, hogy ha a tag nem fizet be egyénileg a számlájára – például tagdíj-kiegészítés formájában –, az egyenlege csak a hozamokkal gyarapodik majd. Cserébe viszont jó hír, hogy a magánkasszákban maradók továbbra is szereznek szolgálati időt, és jogosultak az állami nyugdíjra.

Ennek az összege azonban lényegesen kisebb lehet a tisztán állami rendszerben lévőkénél. A jogszabály jelenlegi formájában ugyanis úgy rendelkezik, ha visszalép egy magánnyugdíj-pénztári tag a tb-be, akkor jár neki a teljes állami nyugdíj. Ha nem lép vissza, akkor viszont csak annak 75 százalékát kaphatja meg, hiába fizeti szolgálati ideje nagy részében a 100 százalékos tb-járulékot. A Stabilitás Pénztárszövetség egyelőre vizsgálja ezt a kérdést – mondta lapunknak Borza Gábor, a szövetség elnöke. A nyilvánvalóan diszkriminatív intézkedés miatt egyébként valószínűleg az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak majd a kasszatagok.

A másik ok, ami elbizonytalaníthatja a magánnyugdíj-pénztári tagokat, hogy tagdíjak híján a pénztáraknak nem marad bevételük, amiből fenntartsák magukat, illetve befizessék azokat a díjakat, amelyeket a törvények előírnak a számukra. A kasszák egyébként is nagyon keveset, mindössze a befizetett tagdíjak 0,9 százalékát vonhatják el a működésükre, ebből azonban rendezniük kell például a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének fizetendő vagyonarányos felügyeleti díjat, ami a mintegy 250 milliárd forintos magánpénztári vagyonra vetítve éves szinten 62,5 millió forintot, továbbá pénzáranként 2 millió forintot tesz ki. Éves szinten tehát 15 pénztár után 92,5 millió forint felügyeleti díjat kell megfizetni.

Mivel azonban a törvény újabban lehetővé teszi, hogy a pénztártagok maguk is fizethessenek be tagdíjat, a kasszák szerint van remény a fenntartható működésre, ha a jelenlegi tagok önkéntes alapon befizetnek az egyéni számláikra. Ahhoz, hogy nulla működési költség mellett legalább az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni az intézmények, a Stabilitás számítása szerint a tagoknak átlagosan legalább havi 14 ezer forintot kellene befizetniük az egyéni számláikra. Ennek a pénznek a 99,1 százaléka az egyéni számlákra kerül majd, ahol igen alacsony, mindössze 0,2 százalékos díjjal kezelik a felhalmozott vagyont, tehát a magánnyugdíj-pénztári tag egy rendkívül kedvező költségű rendszeres nyugdíjcélú megtakarításhoz juthat így hozzá.

Ez a számítás persze 100 ezer pénztártagra készült, a minimális tagdíj összege pénztáranként változhat, és az is befolyásolhatja majd, hogy hány tagja marad a pénztáraknak a jelenlegi feltételek mellett, és hányan lépnek vissza az állami nyugdíjrendszerbe. Az is elképzelhető persze, hogy a jelenlegi feltételek mellett a korábban jogfenntartó nyilatkozatott tett csaknem 40 ezer ember egy része is visszakéredzkedik a magánnyugdíj-rendszerbe. Ezek az egykori pénztártagok arról nyilatkoztak, hogy csak azért mondanak le a magánnyugdíj-pénztári megtakarításukról, mert így elveszítik az állami nyugdíjat.

Ha viszont eltörlik a társadalombiztosítási törvényből az erre vonatkozó passzust – ami nemrég megtörtént – igényt tartanak a magánnyugdíj-pénztári megtakarításukra. Ehhez persze várhatóan jogi lépéseket kell majd tenniük az állammal szemben. A jogszabályok emellett továbbra is lehetővé teszik, hogy új tagok lépjenek be a magánnyugdíjpénztárakba, így aki jelenleg nem tagja egyik kasszának sem, vagy esetleg tavaly visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, az új feltételek mellett elvileg ismét beléphet egy magánnyugdíjpénztárba.

Döntés március végéig

A mostani pénztártagok közül az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépést fontolgatóknak március végéig kell dönteniük erről, és május 31-ével kerülhetnek vissza az állami tb-rendszerbe. A reálhozamukat a tavalyihoz hasonló feltételekkel vehetik fel, mivel azonban 2011 második felétől az árfolyamok főleg lefelé mozdultak, a most visszalépők a tavalyihoz hasonlóan magas reálhozamra aligha számíthatnak.

Az állami nyugdíjrendszerben is szó van arról, hogy egyéni számlákat hozzanak létre, a rendszer felállítását Orbán Viktor egy évvel ezelőtt még 2011 végére ígérte, eddig azonban még semmi konkrétum nem derült ki ezekről a számlákról és a rajtuk felhalmozott virtuális összegek sorsáról. Selmeczi Gabriella, nyugdíjvédelmi megbízott a Magyar Nemzetnek azt mondta, ez év közepéig dől el, hogy a nyugdíjrendszer átírása milyen variáció szerint történik majd meg. Ehhez a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal állásfoglalásait is figyelembe fogják venni, azonban a Századvég Gazdaságkutató egyik tanulmánya lesz az egyik fő anyag, amely alapján elindulnak.

Világgazdaság-->