Így nyerhettünk abszolút hozamú alapokkal az eső piacon

Több mint 20 százalékot esett tavaly a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX, és az állampapírokon sem lehetett igazán jól keresni: a hosszú lejáratú kötvények árfolyamát követő MAX ugyanis alig 1,8 százalékot emelkedett. A rövid kötvények teljesítményét – és ezzel a kockázatmentes hozamot – mérő RMAX index többet szedett magára: csaknem 5,2 százalékot emelkedett 2011-ben.

Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a befektetési alapok többsége is gyengén muzsikált. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint az alacsony kockázatú pénzpiaci és likviditási alapokat csak kevés konstrukciónak sikerült felülmúlnia. A részvényalapok közül az amerikai piacon befektetők között akadt néhány, amely viszonylag magas hozamot ért el, közülük is kiemelkedik 13 százalékos nyereségével a Generali Mustangja. Az Egyesült Államok részvénypiacán sem volt azonban tavaly emelkedés, ezek az alapok vélhetően annak is köszönhetik a sikerüket, hogy a forint mintegy 16 százalékot gyengült tavaly a dollár ellenében.

A kötvényalapoknál sem jobb a helyzet. A hosszú kötvényalapok fele pozitív, fele negatív hozammal zárta 2011-et, a rövid kötvényalapok nyeresége pedig egy konstrukció kivételével 5 százalék alatt maradt.
A legkiemelkedőbb hozamok az abszolút hozamú alapoknál keletkeztek. Ezek azok a konstrukciók, amelyeknél a portfóliómenedzserek többnyire szabad kezet kapnak, és a piacon található eszközök közül abba fektethetik be a vagyont, amelyben az adott időszakban hisznek. A legmagasabb nyereséget tavaly a Nyilasi 2015 alap érte el, a Concorde Alapkezelő konstrukciója több mint 54 százalékot szedett magára. Ez az alap azonban zárt végű, a befektetők most már csak a tőzsdén juthatnak hozzá befektetési jegyeihez.

A nyílt végű és így könnyebben elérhető alapok között is voltak azonban, amelyek impozáns hozamot értek el. Az egyik ezek közül a szintén concorde-os Pelso Quant alap volt, amely főleg amerikai részvényindexekkel kereskedik, és amelynél számítógépes algoritmus alapján döntenek a pozíciókról. Ez tavaly jól működött, hiszen az S&P 500 index pontra pontosan azon az értéken fejezte be 2011-et, mint 2010-et, az alap viszont eközben több mint 25 százalékos nyereséget ért el, ez még annak tükrében is jónak számít, hogy a konstrukció a dollár erősödését is kihasználhatta.

Szintén 25 százalék körüli hozamot érhettek el az OTP Alapkezelő G10 Euró, EMDA és Supra alapjainak befektetői. Az év első felében egyébként e három alap megvásárlói idegesek lehettek, a konstrukciók árfolyama ugyanis sokat esett, az év közepétől kezdve viszont szárnyakat kaptak az alapok. „A második fél évben a forint gyengülésére és az állampapír-piaci hozamok emelkedésére számítottam, ennek megfelelő ügyleteket hajtottam végre” – mondja Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója, a Supra portfóliómenedzsere. A Supra emellett sokat nyert akkor is, amikor a svájci jegybank rögzítette az euró-frank keresztárfolyamot, és a frank gyengülni kezdett, és profitált az S&P 500, valamint a kőolaj árának eséséből is.

Az év vége felé pedig magyar deviza-államkötvényeket vásároltak, mivel úgy ítélték meg, ezeknek kedvező a hozamuk a forint-állampapírokhoz képest. Jóval kevesebbet ingadozott az idén a concorde-os Platina Pí alap árfolyama, amelyet nagyjából egy évvel ezelőtt nyitottak meg a kisbefektetők számára, akik tavaly több mint 15 százalékos hozamot zsebelhettek be. Ez az alap sok kis ügyletet kötött, amelyek többsége jól hozott, és több mint százféle instrumentumban voltak befektetései. „Van egy képem a világról, és ami abból kilóg, azt shortolom vagy longolom” – magyarázta a stratégiáját Szabó László portfóliómenedzser. A szakember egyébként tavaly nem volt optimista a magyar eszközökkel kapcsolatban, ezeknél inkább esésre számított.

Korábban a tőkepiaci törvény szabályozta az alapkezelők működését, mostantól viszont külön jogszabály rendelkezik róluk. A törvény szerint az ÁÉKBV alapkezelők által forgalomba hozott értékpapírok más európai uniós tagállamban is forgalomba hozhatók.

A befektetési alapot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete veszi nyilvántartásba. Az alap a forgalmazás szempontjából lehet zártkörű vagy nyilvános, a befektetési jegyek visszaválthatósága szempontjából pedig nyílt vagy zárt végű, futamideje pedig határozott vagy határozatlan.

A nyilvános alap induló saját tőkéje értékpapíralap esetén 200 millió, ingatlanalapnál egymilliárd forint. A zárt végű alapok legkisebb induló tőkéje az előbbiek fele. Az alapkezeléshez felügyeleti engedély kell, s ezt akkor kapja meg, ha rendelkezik legalább 125 ezer euró (jelenlegi árfolyamon mintegy 39 millió forint) induló tőkével. Ha a kezelt portfólió meghaladja a 250 millió eurót, akkor a szavatolótőkéjét ki kell egészítenie.

Korábban a tőkepiaci törvény szabályozta az alapkezelők működését, mostantól viszont külön jogszabály rendelkezik róluk. A törvény szerint az ÁÉKBV alapkezelők által forgalomba hozott értékpapírok más európai uniós tagállamban is forgalomba hozhatók.

A befektetési alapot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete veszi nyilvántartásba. Az alap a forgalmazás szempontjából lehet zártkörű vagy nyilvános, a befektetési jegyek visszaválthatósága szempontjából pedig nyílt vagy zárt végű, futamideje pedig határozott vagy határozatlan.

A nyilvános alap induló saját tőkéje értékpapíralap esetén 200 millió, ingatlanalapnál egymilliárd forint. A zárt végű alapok legkisebb induló tőkéje az előbbiek fele. Az alapkezeléshez felügyeleti engedély kell, s ezt akkor kapja meg, ha rendelkezik legalább 125 ezer euró (jelenlegi árfolyamon mintegy 39 millió forint) induló tőkével. Ha a kezelt portfólió meghaladja a 250 millió eurót, akkor a szavatolótőkéjét ki kell egészítenie. -->