Mégis szereti az állam a faktorcégeket?

Néhány hónapon belül 10 milliárd forint értékű, kedvezményes kamatozású, uniós forrásból származó finanszírozáshoz juttathatják ügyfeleiket a faktorcégek – mondta pénteki sajtótájékoztatóján Csáki Ferenc, a Magyar Faktoring Szövetség elnöke. Szerinte ugyanis múlt csütörtökön az állam képviselői a korábbi elutasító álláspontjuk helyett már elfogadóan álltak a szövetség programjához, és készek a részletekről tárgyalni.

A szervezet célja, hogy a faktorcégek európai unós forrásból származó, kedvezményes kamatozású finanszírozást kínálhassanak. Eredetileg 60 milliárd forint kihelyezését szerették volna elérni, ám a várható 10 milliárdos finanszírozást is jelentősnek tartják. Becsléseik szerint az így elérhető többletforrásból a tagok jelenlegi ügyfélkörének kétharmada, mintegy kétezer vállalkozás mellett további kétezer olyan céget is finanszírozhatnak, amelyek eddig még nem vettek faktoring szolgáltatást igénybe.

Csáki Ferenc szerint ugyanakkor létében fenyegeti a faktoringszakma működését a polgári törvénykönyv szerdán ismertetett tervezete. Az új szabályok ugyanis a hitelekéhez hasonló kötöttségeket írnak elő a faktoringra; ami eltér az uniós és a nemzetközi gyakorlattól, és úgy már nem lesz érdemes folytatni a tevékenységet. Ezért elképzelhető, nevet változtatnak a faktorcégek, hogy az engedményezésre vonatkozó enyhébb szabályok legyenek rájuk érvényesek.

Ezzel ellentmondó törekvést tükröz, amelyről Gál Gaszton a szövetség elnökségi tagja beszélt újságíróknak a sajtótájékoztató után. Szerinte a szállítói szerződésekből származó követeléseket finanszírozó cégeknek el kellene különülniük a nehezen behajtható követelések kezelésével foglakozó társaságoktól. Azt tartaná jobb megoldásnak, ha különböző szabályok vonatkoznának a két körre, ám azt is megfelelőnek tartaná, ha más elnevezést használnának.

A Magyar Faktoring Szövetség tagjai tavaly több mint 3000 vállalkozástól 888 milliárd forint értékben vásároltak követeléseket, ez 3,3 százalékkal nagyobb összeg az egy évvel korábbinál. A forgalom növekedése egyértelműen a nemzetközi faktoring dinamikus bővülésének köszönhető, mert miközben a belföldi forgalom alig nőtt, addig a nemzetközi faktoring összességében 30 százalékkal bővült, és immár a 13 százalékát teszi ki a teljes forgalomnak.

A forgalom növekedését részben az tette lehetővé, hogy megváltozott a bankok faktoringhoz való hozzáállása. A korábban még ismeretlen szolgáltatásból szívesen látott pénzügyi termék lett, amely a vállalkozások egy részénél a folyószámlahitel valódi alternatívájává vált. A szemléletváltás azonban azért nem hozott átütő sikert, mert a szolgáltatást piaci áron igénybe venni képes vállalkozások száma korlátozott.

A faktoringot használó ügyfelek száma stagnált, miközben összetételük jelentősen változott. Nagy arányban estek ki a mikrocégek, helyükre kisebb számban és nem sokkal nagyobb volumenben közép- és nagyvállalkozások léptek be. A faktorált követelések ágazati megoszlása is nagymértékben átalakult. A kereskedelmi és építőipari vállalkozások aránya csökkent, az ipariaké nőtt. Az építőipari cégek alacsony részesedését a beruházások zsugorodása mellett az ágazat pénzügyi kockázatának növekedése is okozta. Pedig a faktorig jelentős szerepet játszhatott volna az ágazatra jellemző körbetartozások visszaszorításában.

Világgazdaság - Giczi József-->