Tizenöt éve nem látott aranyhajsza

A pénzügyi világrend problémáinak hosszú a sora. Az euróövezeti válság, a görög államcsőd, az állami, intézményi és magán adósságok csapdája, a bankválság vagy Magyarország államháztartási hiánya csak néhány ezek közül. Befektetői szemszögből nézve a krónikus válságra adható kevés jó válasz egyikének éppenséggel az arany nyújtotta viszonylagos megbízhatóság látszik.

A jelenleg tapasztalható kereslet legdinamikusabban Kínában növekszik, de még olyan országok, mint a szegény Vietnam is aranylázban égnek. Ázsia már most meghatározó a világ aranykeresletében, és a dominanciája szinte napról napra fokozódik. A térség egyik pénzügyi központjának számító Szingapúr például azzal kívánja erősíteni a nemzetközi aranypiacon betöltött szerepét, hogy még az idén eltörli a befektetési aranyat terhelő forgalmi adót. Egy másik ázsiai ország, Irán pedig arannyal fizet búzáért.

Az Arany Világtanács legfrissebb adatai szerint Európa és az Egyesült Államok, vagyis a nyugati világ szűkebb értelemben, 2011-ben kereken 800 tonna ékszer és befektetési aranyat fogyasztott mintegy 40 milliárd dollár értékben. Ez nagyjából annyi, mint amennyi aranyat tavaly a kínaiak vásároltak, de körülbelül 15 százalékkal elmarad India fogyasztásától. Ugyanakkor tavaly csak az USA egymaga ezer milliárd dollár új adósságot halmozott fel. Ez a 25-szöröse az iménti 40 milliárdnak, de még az egész világ 206 milliárd dollár értékű aranykeresletének is az ötszöröse.

Európa és az USA lakossága együttesen 1,04 milliárd fő, akikre a fentiek szerint statisztikailag mindössze 40 dollárnak megfelelő (közel 9 ezer forint), azaz kevesebb, mint 1 gramm arany jutott egyenként a tavalyi év során.