BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Sikeres a kormány "verbális intervenciója"

A forint árfolyama a január-februári szárnyalás után nem változott érdemben az euróval szemben. A kormányzat retorikai fordulata után a befektetők nagyrészt beárazták, hogy a magyar kormányzat megállapodik az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal egy hitelkeretről. A forint ugyanakkor azután sem gyengült jelentősen, hogy a gyors megállapodás esélye szertefoszlott. A sérülékenység azonban továbbra is jellemző a hazai devizára.

Miután a kormányzat januárban belátta, hogy erős elkötelezettséget kell mutatnia az IMF-megállapodás irányába ahhoz, hogy a forint ne kerüljön újabb és újabb mélypontra az euróval szemben (január 5-én került új mélypontra, 324 felett a forint az euróval szemben), a hazai deviza rohamos erősödésbe kezdett. Noha meglehet, akkor még valóban a gyors megállapodásban gondolkodhatott a kormány a 320 forintos eurót látva, még most sem kezdődtek el a tárgyalások a nemzetközi felekkel.

Bár a kormányzati tisztségviselők arról beszélnek, hogy közelednek az álláspontok a felek között, és készek elkezdeni a tárgyalásokat (Orbán Viktor pedig azt mondta a közelmúltban, hogy már két hónapja a tárgyalóasztalnál ül), az IMF szerint semmi sem változott január óta.

A retorikai fordulat pedig akár verbális intervencióként is értékelhető, mivel egyelőre továbbra is távol állnak a felek álláspontjai. Egyelőre úgy tűnik tehát, hogy a kormányzat „verbális intervenciója” hatásosnak bizonyult, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a nemzetközi befektetői környezet javulása, így az euróövezeti adósságválság csillapodása is nagymértékben támogatta a forint felértékelődését az év első hónapjaiban.

Csúszásveszély

Valószínűleg addig, amíg nem változik érdemben a nemzetközi környezet, vagy nem lát napvilágot új fejlemény az IMF-megállapodás kapcsán, a forint sem távolodik el érdemben a 290-es szint körül meghúzódó 200 napos mozgóátlagtól. Ugyanakkor a piaci szereplők nem fognak sokáig várni, ha folyamatosan távolodik a potenciális megállapodás ideje, vagy felerősödnek a kilábalással kapcsolatos kockázatok, és elkezdhetnek a forint esésére játszó pozíciókat felvenni. A nemzetközi környezet romlása esetén pedig (IMF-megállapodás hiányában) a forint lehet a régió vesztese.

Azonban az is meglehet, a kormányzat egy pozitív piaci környezetben megpróbálhatja tesztelni a piacot, hogy az IMF-megállapodás esetleges elmaradása mennyire viselné meg az árfolyamot. Végül, ha nem erősödik fel a volatilitás, akár meg is spórolhatja a megállapodást, noha a makrogazdasági és pénzügyi stabilitást egyértelműen az IMF-védőháló szolgálná.

Ugyanakkor a megegyezés elmaradásával a gazdaságpolitika kiszámíthatósága tovább csökkenhetne a hitelminősítők (és egyes befektetők) szemüvegén keresztül nézve, és mint arra a Moody’s Investors Service már utalt, negatív lenne a már most is bóvli adósminősítésünk szempontjából. Bizonyára a Standard & Poor’s és a Fitch Ratings sem fogadná örömmel a megállapodás elmaradását.

Nem szabad elfelejteni, hogy március elején a forint a 300-as szinthez közelített az euróval szemben, miután a görög adósságcserével kapcsolatos aggodalmak felerősödtek, valamint egyre többen kezdtek kételkedni abban, hogy a kormányzat egyértelműen elkötelezett az IMF-megállapodás irányába.

Hasonló események zajlanak jelenleg is. Az IMF magyarországi tisztségviselője szerdán elmondta, hogy január óta nem történt érdemi előrelépés a felek között. Szerdán a nemzetközi környezet romlására pedig erős eséssel reagált a forint, és már a 295-ös szintet közelítette. Egyelőre azt nem lehet kijelenteni, hogy az elmúlt napokban elszakadt volna a régiótól.

A forint az esésé hatására az 50 napos mozgóátlag környezetében is megfordult, amelyre január közepe óta nem volt példa.

Felülteljesítés – Alulteljesítés

Az idei évet tekintve a forint februárig felülteljesítőnek bizonyult a régis devizákhoz képest, mostanra azonban a lengyel zlotyval együtt erősödik. A forint és a zloty 6,5 százalékos erősödést mutat, míg a cseh korona 3 százalékot javított az euróval szemben 2012-ben. A román lej pedig 1 százalékot esett.

Tavaly szeptemberhez képest (amikor felerősödtek az euróövezeti aggodalmak, valamint Magyarország eseteleges leminősítése is az asztalra került, amely meg is történt) a forint több mint 7 százalékos leértékelődést mutat jelenleg is, míg a lengyel zloty gyakorlatilag stagnálás közelében áll. A román lej és a cseh korona 3 százalék körüli mínuszban tartózkodik. Vagyis a forint idei szárnyalása sem volt elég ahhoz, hogy felzárkózzon a régiós devizákhoz.

A forint jelentős volatilitása mindaddig fennmaradhat, amíg a kormány nem írja alá az EU-IMF-megállapodást. A felek álláspontjai még távol állnak, így a kormányzat bármikor tehet egy lépést a megegyezés irányába, ha kedvezőtlenül alakulnak a piaci folyamatok.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.