BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Drágák a biztosítások - Nem érdekel minket a teljes költségmutató

Nem csökkentek érdemben a biztosítások költségei a TKM mutató bevezetése óta, bár annak idején a biztosítási szakma azt jósolta, ez a mutató olcsóbbá teszi majd a unit linked konstrukciókat.

Nem egészen másfél évvel ezelőtt vezették be a biztosítók önszabályozás keretein belül az úgynevezett teljes költségmutatót (TKM) a unit linked életbiztosításaikra. Ez a mutató egy százalékos érték vagy értéktartomány segítségével fejezi ki az adott biztosítás költségeit. Gyakorlatilag azt mutatja meg, hogy közelítőleg mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet egy elméleti költségmentes hozamhoz képest amiatt, hogy a hozamot az adott unit linked terméken érte el.


A bevezetés idején az általános vélekedés az volt, hogy a TKM csökkenteni fogja majd az életbiztosítások költségeit, ez azonban nem igazán történt meg. 2010 januárjában az első összesítés idején még minden unit linked életbiztosítás esetében 10 százalék alatt volt a TKM értéke, ma viszont már olyan konstrukciókat is lehet találni, amelyeknél ez a mutató bőven benne jár a két számjegyű tartományban, sőt a legmagasabb értékek tízéves életbiztosításoknál 12 százalék fölött is lehetnek. Ez pedig elég magas érték egy olyan unit linked életbiztosítás esetében, amit befektetési céllal vásároltak, akkora éves hozamot ugyanis, amellyel ezeket a költségeket az inflációval együtt maradéktalanul ledolgozza, nem könnyű elérnie a vagyonkezelőnek.

A növekedés több tényezőnek is köszönhető. „A TKM nem tud figyelembe venni minden termékinnovációt, ami 2010 eleje óta megjelent a biztosítási piacon, hiába vezettek ezek jelentős új ügyfélelőnyökhöz” – állítják a CIG Pannónia szakértői. A Groupama Garanciánál is úgy látják, bizonyos fejlesztések emelték meg a költségeket egyes biztosításoknál. A válság hatására az ügyfelek kockázatkezeléssel kapcsolatos igényei megnőttek, így a Groupama Garancia – és persze más biztosítók – kínálatában is megjelentek a különböző befektetésvédő szolgáltatások vagy az online szerződéskezelés lehetősége. Az Aegonnál pedig úgy vélik, a növekedést sok esetben az eszközalapok vagyonkezelési díjának változása okozta.

A biztosítók mindegyike hangsúlyozza azonban, hogy a TKM csak egy kiindulási alap lehet a biztosítások összehasonlításánál, mindig meg kell nézni azt is, milyen egyéb szolgáltatásokat tartalmaz az életbiztosítás. Emellett úgy látják, voltak olyan termékeik, amelyeknél sikerült lejjebb szorítani a költségeket, így a TKM is csökkent. Az Aegon a legdrágább unit linked biztosításait megszüntette 2010 eleje óta, és a Groupama Garancia sem növelte a költségeket. A CIG Pannónia szintén igyekszik leszorítani a biztosítások költségét, de azt is elismeri, a termékfejlesztés középpontjában náluk nem a TKM mutatók állnak.

A biztosítók szerint az ügyfeleket sem foglalkoztatja különösebben a TKM. „Többnyire csak a tudatos ügyfelek tulajdonítanak jelentőséget a TKM-nek” – mondja Bartha Viktória, az Aegon életbiztosítási vezérigazgató-helyettese, aki szerint sokan nem ismerik még a mutatót. Akik tisztában vannak a jelentésével, azok általában az alacsonyabb értéket preferálják, de legalább ilyen fontosak számukra más tényezők, például az életbiztosítás rugalmassága, a személyes tanácsadás vagy az egyedi szolgáltatások.

A felügyelet másik mutatót javasol

Tavaly novemberben jelent meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) konzultációs anyaga, amelyben egy általános költségmutató (ÁTKM) bevezetését javasolta. A javaslat szerint a mutatót bevezetnék a befektetési alapokra, az önkéntes és magánnyugdíjpénztárakra, a unit linked és a hagyományos vegyes életbiztosításokra is.

A piaci szereplők közül többen is reagáltak a felvetésre és az abban szereplő kérdésekre. A Magyar Biztosítók Szövetsé­ge (Mabisz) azzal ugyan egyetértett, hogy szükség van olyan mutatóra, amely transzparenssé teszi egy pénzügyi termék költségeit, de a szektorokon átívelő mutató ötletét már nem támogatta, mivel a befektetési termékekhez kapcsolódó szolgáltatások között nagy különbségek vannak.

A Mabisz azzal sem értett egyet, hogy unit linked életbiztosításoknál a mutatóból hagyják el a kockázati életbiztosítások költségét, ez ugyanis olyan „innovatív” termékfejlesztésekhez vezethet, amelyek a mutató kijátszására adhatnak lehetőséget. Hasonló véleményen volt egyébként a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége is.

A piaci szereplők közül többen is reagáltak a felvetésre és az abban szereplő kérdésekre. A Magyar Biztosítók Szövetsé­ge (Mabisz) azzal ugyan egyetértett, hogy szükség van olyan mutatóra, amely transzparenssé teszi egy pénzügyi termék költségeit, de a szektorokon átívelő mutató ötletét már nem támogatta, mivel a befektetési termékekhez kapcsolódó szolgáltatások között nagy különbségek vannak.

A Mabisz azzal sem értett egyet, hogy unit linked életbiztosításoknál a mutatóból hagyják el a kockázati életbiztosítások költségét, ez ugyanis olyan „innovatív” termékfejlesztésekhez vezethet, amelyek a mutató kijátszására adhatnak lehetőséget. Hasonló véleményen volt egyébként a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége is. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.