Kényszerállamosítás - részvényeseiktől "koldulnak" a görög bankárok

Aposztolosz Tamvakakisz, a piacvezető National Bank of Greece (NBG) főnöke a vasárnap tartandó parlamenti választást követő hónapokban befektetőket akar felkutatni azért, hogy felhajtsa azt az athéni kormány által követelt 7-8 milliárd eurót, ami az NBG tőkeszükségletének magántulajdoni részét jelenti. "A görög bankoknak ugyanis a sikeres rekapitalizáció érdekében magánkézben kell maradniuk. Ehhez viszont hosszú tára szóló, nem spekulációs befektetőkre van szükségünk"- hangoztatta Tamvakakisz az FTD-nek nyilatkozva. "Pillanatnyilag alig látunk érdeklődést a külföldről. Még mindig hiányzik a bizalom" Ám a választások után és a bankok rekapitalizációjára vonatkozó részletes határozatok után az érdeklődésnek növekednie kell" – fogalmazott a bankvezér.

Az FTD szerint Görögország négy nagy pénzintézete, az NBG, az EFG Eurobank, az Alpha Bank és a Pireaeus Bank ténylegesen csődhelyzetben van. A kötvénycsere csupán e négy banknak együttvéve 28 milliárd eurójába került, ehhez jön még további tőkeigény a rossz hitelek miatt.

Az egész görög bankrendszer tőkehiányának a magánbefektetőktől megszerzendő tíz százalékát 20-30 milliárd euróra becsülik. A fennmaradó 90 százalékot a görög állam az EFSF euró mentőalap eszközeivel az állami pénzstabilizációs alapon (HFSF) keresztül akarja megszerezni. Mindaddig, amíg magántőkét nem lehet előteremteni, a HFSF a bankokat közbenső finanszírozással tartja életben. Görögország összesen maximum 50 milliárd eurót hívhat le az EFSF-ből a bankok részére. Ám ha a magánbankoknak nem sikerült pénzt szerezni a részvényeseiktől, a kényszerállamosítás veszélye fenyegeti őket.

Az NBG részvények közel egyharmada olyan nemzetközi pénzintézetek tulajdonában van, mint a Bank of New York Mellon, az Allianz és az Axa, államosítás esetén a tulajdonrészeik veszendőbe mennének. Az FTD szerint a görög bankmenedzserek védekeznek a nagyobb állami befolyás ellen, ami a munkahelyüket is veszélybe sodorná. Az eurózóna illetékesei nyomást gyakorolnak a pénzintézetekre azért, hogy javítsák a cégek menedzsmentjét, ehhez kormánytól független szakértőket szeretnének a HFSF-re támaszkodó bankok felügyelőbizottságaiba ültetni. Az EU egyúttal azt is szeretné elérni, hogy a pénzintézetek értékesítsék a válság előtt a szomszédos országokban (Románia, Bulgária, Szerbia, Albánia, Törökország) szerzett részesedéseiket.