Magyarország ismét nehéz helyzetbe kerülhet

José Manuel Barroso elnök és az Európai Bizottság bejelentését követően a forint nagymértékben és gyorsan erősödött, és múlt csütörtökre egy euró ára 282,5 hazai devizaegységre csökkent. A kedvező fundamentális fejlemények mellett a forint gyengülésére játszó pozíciók zárása is hozzájárult a felértékelődéshez; 295 alatt nagyméretű „stop loss”-ok aktiválódtak. Jelen pillanatban úgy érzékeljük, hogy a pozícionáltság semleges, a short forint pozíciókat kisöpörték a könyvekből, azaz erről az oldalról nézve további forint erősödés nem volt már várható – vélekednek az OTP Bank közgazdászai.

Az elmúlt hét vége óta némi korrekciót láthatunk, ennek során az euró árfolyama e hét szerdán 291,2-ig emelkedett. Az OTP Bank elemzőinek véleménye szerint a gyengülés hátterében a következő okok állhatnak:

Elsősorban a romló nemzetközi hangulat, pontosabban a hétvégi görög és francia választások eredménye játszott szerepet a forint elerőtlenedésében. Görögországban várhatóan semelyik politikai erőnek sem sikerül majd a kormányalakítás, így újabb választások következhetnek, amelyen a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a nyíltan megszorítás és pénzügyi segítség ellenes szélsőbal szerezhet kormányzásra feljogosító számú mandátumot. Ha így lesz, az vélhetően államcsődhöz vezet majd a mediterrán országban, aminek a hazai devizára gyakorolt hatása irányát könnyű, mértékét jóval nehezebb előre jelezni.

Az esetlegesen elkomoruló világpiaci hangulatban Magyarország ismét nehéz helyzetbe kerülhet, mivel nagyon nagy volumenben szorul rá a külföldi finanszírozásra, a magas államadósság, ill. a régiós összehasonlításban kiemelkedő külső adósság következtében. Emellett az ÁKK idén forintpiaci állampapír kibocsátással váltja ki a lejáró IMF-hitel egy részét; ennek is köszönhetően a külföldiek forintban denominált kötvényállománya történelmi csúcsra ért (a teljes állomány több mint 40 százaléka). Mindezek miatt Magyarország rendkívüli mértékben érzékeny a külső sokkokra.

Ebből a szempontból különösen fontos, hogy minél hamarabb egyezségre jussunk az EU/IMF párossal, és a piac biztosítottnak lássa hazánk a következő két-három évben esedékes finanszírozását – vélekednek.

Az EB közleményének megjelenése óta nem történt túl sok érdemleges a tárgyalások vonatkozásában. „Úgy látjuk, hogy mindössze annyi történt, hogy az előfeltételek feltételekké változtak, és arra számítunk, hogy mind az EB, mind az IMF további szigorú gazdaságpolitikai igényeket támaszt majd a hitelkeret fejében” – írják az OTP elemzői.

Összességében az elmúlt két hét fejleményeit úgy értékelik, hogy azok inkább a növekvő bizonytalanságból és volatilitásból erednek, és egyelőre nem beszélhetünk egy tartós felértékelődés elindulásáról.