Elszakadt a forint a régiótól

A forint pénteken kiemelkedett a régiós devizák közül 2 százalékos gyengülésével, amit a romló nemzetközi hangulat mellett az EU/IMF-tárgyalások körüli bizonytalanság okozott – mutatnak rá az MKB Bank közgazdászai.

A kormány elhalasztja a jegybanktörvény módosításáról szóló szavazást, mert az EKB és az IMF nyilatkozatai alapján jelenlegi formájában elégtelen lenne a Parlamentben benyújtott javaslat a hiteltárgyalások megkezdéséhez, és a kormány nem akart a jelenlegi befektetői hangulatban ilyen negatív hírt – vélekedett Kondrát Zsolt és Hosszú Edmond.

A leginkább piacbarát megoldás azonban olyan módosító javaslat lett volna, amely az összes vitás kérdést rendezi. Bár ez a lehetőség is megmaradt a halasztással, a piacok negatívan fogadták, hogy továbbra is marad a bizonytalanság – hangsúlyozzák az elemzők.

A forint hétfő délután 303-ig erősödött az euróval szemben a reggeli 305-ös árfolyamról.

Minden régiós deviza erősödött, de a forint javult a leglátványosabban – mondta Suppan Gergely.

A forint azután erősödött, hogy elhalasztották a jegybanktörvény módosításának megszavazását.

A TakarékBank vezető közgazdásza szerint a régiótól elszakadtunk, de együtt mozgunk a mexikói pesoval és a dél-afrikai randdal. „Leválasztottak minket a kelet-európai devizáktól” – tette hozzá.

Nincs londoni kereskedés, sokkal illikvidebb a piac, mint máskor – vélekedett. A Wall Street még nem nyitott ki, de Amerikában most ébredtek fel.

Karsai Péter, a Commerzbank közgazdásza szerint a jegybanktörvény zárószavazása elhalasztásával esély mutatkozik arra, hogy mégiscsak IMF/EKB-konform lesz az új törvény, és akkor végre valahára megindulhatnak a hivatalos tárgyalások.

Az MKB közgazdászai úgy vélik, hogy a kormány mindenesetre a lehető legnagyobb mozgásteret hagyta magának a jegybanktörvény szavazásának elhalasztásával.

A Commerzbank közgazdásza azt is hozzáteszi, hogy a politikusok ma reggeli interjúiban kettős kommunikációra hajazó nyilatkozatokat fedezhetünk fel. Míg a kormányszóvivő azt hangoztatja, hogy az ország nem adja fel a szuverenitását az IMF-csomagért cserébe, addig Szijjártó Péter államtitkár úr azt közölte, hogy Magyarország nyitott a törvénymódosításra.

„Ebből továbbra is nehéz megítélni, hogy valójában mi is a kormány szándéka, a törvénybe iktatás elhalasztása mindenesetre kis mértékben erősíteni tudta a forintot, míg a zloty, korona, lej trió stagnál az euróval szemben” – hangsúlyozza Karsai.

Az OTP Bank közgazdászai pedig úgy gondolják, hogy IMF-megállapodás nélkül a forint elindulhat új csúcsok felé. Az elemzők továbbra is folytatódó piaci eladói nyomásra számítanak, mind nemzetközi, mind hazai okok miatt.

„Volatilis, ideges nemzetközi környezet várható, ami a gazdaságpolitikai bizonytalanságokkal és az IMF-megállapodás további csúszásával párosulva tovább lökheti a forintot a gyengülés irányába” – vélekednek.

Az MKB szakértői szerint a külföldi befektetők és a magyar exportőrök számára a gyenge forint jó beszállási pontot kínált, így vásárlásaikkal megakadályozták a további gyengülést. A forint gyengülő trendje érintetlen, a nemzetközi feszültség enyhülése nélkül nem is várható fordulat.

Hasonlóan látják az Erste Bank elemzői is. Árokszállási Zoltán szerint az elmúlt hetekben kirajzolódott trend további forintgyengülésre enged következtetni, azonban mind az európai adósságválságról, mind a magyar IMF-tárgyalások ügyében bármilyen fontosabb, új hír eltérítheti az árfolyamot.

„A kormány szavakban gyors IMF-megállapodásra törekszik, valójában azonban ez a szándék megkérdőjeleződik. Például a jelek szerint az MNB-törvénnyel kapcsolatban olyan észrevételeket sem fogadnak el, amelyeket nyugodtan megtehetnének” – hangsúlyozzák a GKI Gazdaságkutató elemzői.

Tartós forinterősödésre és kamatcsökkentésre egyelőre nem lehet számítani, ellenkező irányú kilengést viszont a külső körülmények romlása kiválthat. Félő, hogy az IMF-fel való tényleges megállapodásra csak ilyen kilengések, és így egyre nagyobb károk elszenvedése után kerül sor – vélik a GKI kutatói.