„Monetáris politika a válság óta” – bár maga a cím nem hangzik túl izgalmasan, ez az az előadás, amit a világ piacai lélegzetvisszafojtva – és emiatt napok óta alacsony forgalommal, különösebb kilengéseket mellőzve – várnak.
Ben Bernanke, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal reserve (Fed) elnöke holnap magyar idő szerint este tárja a nyilvánosság elé az intézmény vezetőinek elképzelését a wyomingi Jackson Hole-ban, abban a városban, amely 1978 óta ad helyet a Fed éves konferenciájának.
A kérdés az, hogy Bernankéék szerint az elmúlt időszak után itt van-e az ideje annak, hogy újabb monetáris lazítással pörgessék fel az amerikai gazdaságot és állítsák fenntartható pályára a munkanélküliséget – ahogy a legutóbbi kamatdöntési jegyzőkönyv szerint ezt fontolóra vették. És ha igen, pontosan milyen eszközökhöz nyúl a Fed.
A piacon már hónapok óta erősödik a várakozás, hogy a Fed esetleg bejelenti a mennyiségi lazításnak (Quantitative Easing, QE) nevezett, javarészt kötvényvásárláson alapuló program újabb, immár harmadik fordulóját. Ezekre az aukciókra a piac óriásai, a nagybankok, befektetőházak jelentkeznek, a jegybank így friss pénzt tesz a bankrendszerbe, ösztönzi a gazdaságot, a kereskedők pedig alacsony kockázattal jutnak profithoz. Ezzel pörög a gazdaság, a kamatok és állampapírhozamok csökkennek.
Csakhogy most kissé más a helyzet, mint a korábbi akcióknál: utóbbi adatok már most is rendkívül alacsonyak, ugyanakkor nincs deflációs veszély. Márpedig a Fednek – melynek a QE és a QE2 eddig összesen 2300 milliárd dollárjába került – a programokkal azt is meg kell gondolnia, hogy az inflációs célt mennyire áldozza fel a növekedésért. Ráadásul több Fed-döntéshozó körében felmerült, hogy a költségvetési politikával nagyobb hatást lehet tenni a gazdaságra.
A Goldman Sachs elemzői, élükön a MarketWatchnak nyilatkozó Jan Hatziusszal nem számítanak arra, hogy a beszéd túl sok újdonságot hoz a Fed rövidtávú stratégiájában. „A fő kérdés, hogy a hosszútávú politikát új alapokra helyezi-e Bernanke. Egy agresszív hozzáállás annak a jele lenne, hogy a döntéshozók a nem konvencionális könnyítési módok felé mozdulnak, de a várakozásaink szerint az ilyen lépésekkel óvatos lesz a Fed” – magyarázta Hatzius, hozzátéve: szerintük decemberig, vagy akár 2013 elejéig is várhatnak a mennyiségi lazítással.
A Standard Bank londoni elemzője, Steven Barrow szintén arra számít, hogy visszafogott bejelentéseket hallhatunk majd. „A cím azt sugallja, hogy ez egy kicsit jobban a múltba tekintő elemzés lesz, mint azt a piac akarná, de ettől még a szavainak lesz hatásuk” – vélekedett „Ha például azt mondja, hogy a lazítás bevált a múltban, a piac ezt jelként fogná fel, hogy folytatni akarják, akár már a szeptemberi találkozójukon”. Ez egyébként Barrow szerint segítene az amerikai államkötvények hozamát tovább csökkenteni, miközben az euró az 1.30-as dollárszintek felé erősödhetne a következő hetekben. Az elemzői konszenzus a FOMC (Nyíltpiaci bizottság, lényegében a monetáris tanács) szeptember 13-ai ülésére valószínűsíti egy program – akár a QE3 – elindítását.
A Fed döntése egyébként azért sem egyszerű, mert még nem látható, hogy az európai adósságválság pontosan milyen hatással lesz az Egyesült Államok gazdaságára. A levegőben lóg egyelőre az is, hogy az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlásba – azaz a QE újbóli „európai importjába” vagy esetleg kamatcsökkentésbe kezd-e szeptemberben. És mivel a két gazdaság igencsak függ egymástól, a hangulatnak nem tett jót Mario Draghi EKB-elnök bejelentése, hogy lemondja a már megszervezett részvételét Jackson Hole-ban. Az EKB következő ülése szeptember 6-án lesz, Draghi erre hivatkozva döntött a távolmaradás mellett.
Döntése után máris elindultak a spekulációk, hogy vajon az EKB akkor jelenti-e be az akciókat, vagy megvárja a német alkotmánybíróság 12-ei ítéletét a kontinens segélyalapjáról. Az európai jegybankelnök egy tegnapi, a Die Weltben megjelent írásában ismét kiállt a „rendkívüli intézkedések” mellett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.