Szenved a forint – De miért?

Az eurót 283,5 forint felett jegyzik hétfőn, vagyis a forint kissé gyengült a hajnali 283-as szinthez képest. Pénteken 284 forintba is került az euró, ami három hete nem látott mélypontot jelentett.

A hétfői bizonytalan hangulatban szerepet játszik, hogy Mario Monti olasz kormányfő a jövő évi költségvetés elfogadása után lemond. Silvio Berlusconi pedig bejelentette, hogy újra indul a választásokon. „Ennek hatására gyengült az euró, és a politikai bizonytalanság miatt megugrottak az olasz kötvényhozamok” – hangsúlyozta Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. Az euró/dollár árfolyam 1,29-es szint alatt is mozgott, míg a múlt hét közepén 1,31-es árfolyamon is megfordult a kurzus.

A Commerzbank elemzői szerint a közös európai deviza gyengülése húzza magával a forintot is. „A nemzetközi vonatkozásban oly sokszor emlegetett kockázati étvágy némileg alábbhagyhat az olasz politikai vihar miatt, ami nem lenne jó hír a forintnak” – véli Kerékgyártó Imre. „Itália az előző miniszterelnök, Silvio Berlusconi irányítása alatt vált adósságfinanszírozás tekintetében instabillá” – tette hozzá.

Az olasz tőzsde több mint 3 százalékos esést mutat, de a többi európai index is a negatív tartományban mozog. A kockázatkerülés közepette a forintot is elérte az eladói nyomás, ám a régiós devizák nem mutattak komolyabb megingást. Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője kiemelte: a forint a mai esésével újfent kissé „kilóg” a régiós mezőnyből.

A forint az elmúlt napokban többször is nagyobb esést mutatott a régiós társakhoz képest, miközben a kedvezőbb hangulati periódusokból nem tud igazán profitálni a hazai deviza.

A forint alulteljesítésében szerepet játszhat, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a várakozások szerint tovább csökkentheti a jelenlegi, 6 százalékos irányadó kamatszintet. Az MNB külső tagjai novemberben a negyedik egymást követő hónapban vágták 25 bázisponttal a kamatot, ám a ráta még így a legmagasabb az Európai Unióban. Elemzők szerint veszélyesek a sorozatos kamatcsökkentések, hiszen az infláció hosszú időn keresztül az MNB 3 százalékos célja felett maradhat. A forintot az is sérülékennyé teszi a külső sokkokra, hogy megrekedtek az EU/IMF-tárgyalások, és nem várható, hogy a magyar kormány megállapodást kössön egy hitelkeretről.

A Parlament holnap fogadhatja el a költségvetés legújabb változatát. A zárószavazás előtti módosító javaslatokkal a kormány a GDP 3 százaléka alatt kívánja tartani a deficitet, ám ennek jelentős növekedési áldozata lesz. A lépések nagyrészt bevételnövelő intézkedések, vagyis kedvezőtlen szerkezetű a kiigazítás. Így az alacsony deficit melletti elkötelezettség pozitív, ugyanakkor ennek hatására vélhetően jövőre sem lesz számottevő gazdasági növekedés hazánkban.

A forint árfolyamát összességében a kockázati étvágy határozhatja meg, ám a belföldi események is fontosak lehetnek. Nem szabad elfelejteni, hogy a Standard & Poor’s a múlt hónapban leminősítette Magyarországot, és a Fitch Ratings is még idén felülvizsgálja az ország adósbesorolását. Az MNB kamatvágásai mellett az unortodox költségvetési politika – ha újabb intézkedések jönnek – is befolyásolhatja a hazai deviza árfolyamát.

„Az elmúlt egy-két hétben elválni látszik a 10 éves kötvényhozam és az euró/forint devizapár alakulása” – hívta fel a figyelmet Árokszállási Zoltán. A 10 éves állampapír hozama a másodlagos piacon 6,7 százalék alá csökkent. Szerinte azzal magyarázható az eltérő viselkedés, hogy az MNB várhatóan tovább fogja vágni a kamatokat, ez pedig csökkenti a forint vonzerejét.