Hanyatlik a forint: 300 felett az euró

Az euró/forint kurzus 300-as szint fölé került hétfőn délután, ami új 7 hónapos mélypontnak felet meg. Reggel még 297 forint közelében is állt a közös európai deviza jegyzése, egy héttel korábban pedig 293-as szinten állt a kurzus. Később a forint korrigálni tudott, és 299-ig ereszkedett az árfolyam.

A forintot elsősorban a folyamatos kamatcsökkentések és a Magyar Nemzeti Bank vezetésével kapcsolatos várakozások gyengítik. A Reuters felmérése szerint 21 elemzőből 18 azt várja, hogy az MNB kedden a hatodik egymást követő hónapban is 25 bázisponttal, 5,5 százalékra csökkenteni a kamatot, míg a többiek kamattartást várnak.

Elemzők: Januárban tovább vághatja a kamatot az MNB

A piaci szereplők attól is tartanak, hogy az új jegybankelnök nem szokványos monetáris politikai intézkedéseket vezet be (Simor András mandátuma március elején lejár).

A Citigroup elemzők szerint a túlzott kamatcsökkentések és más politikai intézkedések – mint a mennyiségi könnyítés – alááshatják a bizalmat, ami a forint gyors gyengülésével járhat.

A forint három hónapja gyengülő trendben mozog az euróval szemben, és a kedvező külpiaci hangulat sem volt elég ahhoz, hogy az irány megváltozzon.

A kormány tisztségviselői az elmúlt hetekben többször is megpróbálták megállítani a gyengülő trendet. Varga Mihály IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter szerint például 295 forint körül lenne optimális az euró árfolyama, míg Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője pedig úgy látja, hogy nem érdemes a forint ellen spekulálni. A szóbeli intervenciót úgy tűnik, hogy nem hallották meg a piaci szereplők, illetve egyesek esetleg úgy is értelmezhették, hogy a kormányt aggasztja a forint leértékelődése.

A forint esésében annak is szerepe lehet, hogy egyes piaci szereplők azt szeretnék tesztelni, hogy az MNB mit lép 300 forintos euró mellett. A jegybank monetáris tanácsának külső tagjait az elmúlt öt kamatdöntés alkalmával semmi nem tántorította el attól, hogy kamatvágásra szavazzanak, míg a belső tagok folyamatosan tartásra voksoltak.

A forint esése jelezheti az ország megítélésének változását, illetve az új, unortodox jegybanki eszközökkel kapcsolatos várakozásoknak az árfolyamba való beépülését. A forint leértékelődése komoly terhet jelent a devizahitelesek számára – és a fogyasztókat további alkalmazkodásra késztetheti –, miközben a bizalom erodálódásával jár együtt. A kiskereskedelmi forgalom már jelenleg is nagy zuhanást mutat – novemberben 4,1 százalékkal esett a KSH szerint –, és a forint esése további nyomást helyezhet a fogyasztásra, ami tovább ronthatja a már most is kedvezőtlen növekedési kilátásokat. Mindezek alapján igen nehezen lenne magyarázható egy keddi újabb kamatcsökkentés.

Hogy jutottunk idáig?

„Hiba volt a forintot erősíteni az infláció féken tartása érdekében; hibás döntés volt 2010 előtt erősen tartani a forintot; Magyarországnak szakítania kell a hagyományos gazdasági modellekkel” – ilyen megjegyzéseket olvashattunk a nemzetgazdasági minisztertől. A forint nagyon nem szereti ezeket – szögezte le Peter Attard Montalto , a Nomura igazgatója január közepén.

„A kormányzati, illetve Fidesz-közeli kapcsolatok alapján számomra ezidáig úgy tűnt, hogy miközben nem értenek egyet Simor András nyilvános megnyilatkozásaival, azzal azért tisztában vannak, hogy az árfolyamot kontroll alatt kell tartani a háztartások és a vállalatok magas devizahitel-állománya miatt” – számolt be a Nomura igazgatja. Magyarország viszont nem felel meg a hagyományos gazdasági modellnek, amely szerint a gyenge deviza jótékony hatású. Éppen ellenkezőleg: a gyenge deviza fogyasztásra gyakorolt negatív hatása (a jelzáloghitelek miatt) nagyobb, mint az exportra gyakorolt pozitív hatás. Montalto úgy véli, a gazdasági miniszter immár az exportot tekinti a gazdasági növekedés egyedüli letéteményesének.

A Nomura elemzője szerint nincs jelentősége, hogy Matolcsy György vagy másvalaki foglalja el az MNB elnöki székét (szerinte a legvalószínűbb egy Fidesz-párti tudós jelölése). Bárki lesz az elnök, ahogy a külső tagokat, őt is kötni fogja a kormány által diktált „stratégiai partnerség”. A piac mindenesetre kapott egy előzetes képet arról, mi történik majd március elejétől – emeli ki Montalto.

A Nemzetgazdasági Minisztérium január közepén azt közölte, hogy: Nouriel Roubini , a világ egyik legbefolyásosabb pénzügyi elemzője, szokásos hírlevelének előfizetői részére a következő befektetői tanácsot küldte: „Amíg Magyarország kormánya alá nem írja az új IMF-megállapodást, addig a forint shortolását javasoljuk.” Az NGM szerint ezzel a mondattal jelezte, hogy a befektetőknek a forint gyengülésére kell játszaniuk.

Jelena Vukotic, Roubini Global Economics vezető elemzője szerint Magyarország a térség leggyengébb láncszeme, a forint van a közép-európai devizák közül a legnagyobb veszélynek kitéve. Egy interjúban arról is beszélt, hogy 300 forintnál is drágább eurót prognosztizál az idei esztendő első félévére arra az esetre, ha rosszabbodik a nemzetközi piaci környezet hangulata és Matolcsy úr vagy valamely követője kerül a Magyar Nemzeti Bank élére.

Szerinte a forint gyengülését az aggodalmakat tükröző tanulmánya azért nem okozhatta, mert annak hatására az égvilágon semmi sem történt a forint piacán. A forint attól a pillanattól kezdve gyengült, hogy megjelent Matolcsy Györgynek a forintgyengüléssel kapcsolatos cikke.