Lassan fogy az ingyen hitel

Lassan indul a Növekedési Hitelprogram (NHP) második fázisa a hitelintézetek szerint. Ez az etap tavaly októberben indult, vagyis lassan öt hónapja tart, de lényegesen kevesebb folyósítás történt eddig, mint az abszolút sikertörténetnek számító első szakaszban. Az első fázisban a maximum 2,5 százalékos kamatú hitelből négy hónap alatt 701 milliárd forintot sikerült kihelyezni mintegy 10 ezer kis- és középvállalkozásnak, a másodikban viszont, hiába lazultak a feltételek, a bankok beszámolói szerint a folyósítások volumene ennek a töredékérét éri csak el.

A Budapest Bank az első szakaszban 44 milliárd forintot kapott, aminek a 98 százalékát ki is helyezte. A másodikban viszont a szerződött állomány 10 milliárd forintnál tart, aminek eddig a felét folyósították. A K&H az első szakaszban 93 milliárd forintot folyósított 800 cégnek, a másodikban egyelőre 150 szerződésük van 10 milliárd forint értékben, miközben 45-50 milliárd forintnyi hitel elbírálása még folyamatban van. Az OTP csoport szinten 97 milliárd forintot helyezett ki az első szakaszban, a másodikban 150 szerződésnél járnak, tapasztalataik szerint az átlagos hitelösszeg elmarad az első szakaszétól, és az érdeklődés is alacsonyabb.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból is látszik, hogy durván visszaesett a vállalati hitelezés a tavaly nyári és kora őszi boom után. Augusztusban és szeptemberben csaknem 300 milliárd forint volt a nettó hitelkihelyezés a vállalati szegmensben, november óta viszont a cégek nettó törlesztőkké váltak, a tavalyi év utolsó két hónapjában 208 milliárd forinttal több hitelt fizettek vissza, mint amennyit felvettek.

Az NHP második szakaszának lassú indulása mögött számos ok állhat a bankok szerint. Az egyik az, hogy a vállalakozásokat most nem köti olyan szoros időkorlát, mint az első fázisban – hívja fel a figyelmet az OTP. Szintén hatással lehet a felfutásra, hogy most már a kölcsönök 90 százalékát új hitelre kell kihelyezni, csak 10 százalék használható hitelkiváltásra. Az első szakaszban folyósított 701 milliárd forintnyi hitel nagy része viszont hitelkiváltásra ment el, akkor az első pillérben folyósított 472 milliárd forint 61 százaléka volt új hitel, a második pillér pedig egy az egyben kiváltásokra ment el, vagyis mindkét pillért figyelembe véve a teljes programban valamivel 40 százalék fölött alakult végül az új hitelek aránya.

Az új hitelek benyújtása és elbírálása pedig mindig időigényesebb folyamat, a beruházások előkészítése, a dokumentációk összeállítása nem megy egyik napról a másikra. Az OTP emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy számos cég egyelőre kivár, mivel hiányoznak a 2014-2020 közötti időszak uniós forrásaival, a gazdaságfejlesztési programokkal kapcsolatos pályázatok. A piaci szereplők egyébként arra számítanak, ha meghirdetik a pályázatokat, a program lendületet vehet.

Új konstrukciók
A programnak segíthet, hogy a jegybank január 1-től kiegészítette az NHP-programot úgy, hogy a lízingcégek is részt vehessenek benne, igaz, ezek a konstrukciók is még csak most indulnak. A Budapest Lízingnél már van ilyen finanszírozás, és február közepétől a Merkantil Bank is kínálja az NHP-s lízinget kis- és nagy-haszongépjárművek, valamint termelő-berendezések finanszírozására.

A jegybank egyébként eddig meglehetősen nyitott volt a hitelintézetek NHP-val kapcsolatos ötleteire, a faktoringot viszont még nem vette be a programba. Az OTP szerint viszont ezt a pénzügyi eszköz is be lehetne vonni az NHP-ba, a tőkeszegény vállalkozások számára ugyanis a faktoring is lehetőséget teremthet a forráshoz jutásra.