Devizahitelek: jöhetnek-e a tömeges érvénytelenítések?

Tömegesen vonhatja maga után a devizahitel-szerződések érvénytelenségét az Európai Bíróság a magyar vonatkozású Kásler-ügyben hozott ítélete – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Bihari Krisztina ügyvéd, aki 3500 devizaadóst képvisel a bíróságokon összesen 27 pénzintézettel szemben. Szerinte a bíróság ítéletéből az következik, képtelenség lesz visszamenőlegesen rendbe tenni a devizahitel-szerződéseket, ugyanis nem lehet majd törekedni az érvényességre, s arra, hogy kijavítsák a szerződések hibáit.

A jogász a lapnak kifejtette, a luxembourgi székhelyű bíróság döntésének egyik legfontosabb eleme a pénzintézetek által az adósok részére nyújtott tájékoztatást és az úgynevezett kockázatfeltáró nyilatkozatot érinti. A Kúriának kell megállapítania, hogy a hitelező által a kölcsönszerződés megkötése során közzétett reklám és adott tájékoztatás alapján az általánosan tájékozott és ésszerűen körültekintő fogyasztó nemcsak felismerni képes a külföldi pénznem eladási és vételi árfolyama közötti különbség fennállását, hanem képes-e értékelni is ez utóbbi árfolyam alkalmazásának a törlesztőrészletek kiszámítására és az általa felvett kölcsön teljes költségére gyakorolt hatásait.

Bihari Krisztina elmondta, az általa képviselt több ezer adós hitelszerződései közt egyetlenegyben sem tér ki a pénzintézet arra, hogy a külföldi pénznem átváltási mechanizmusának okait és sajátosságait ismertesse az adóssal. Mint mondta, akadnak olyan hitelszerződések is, amelyek csupán annyit közölnek, hogy a szerződés törlesztése során a mértékadó devizanem a svájci frank. Ezt pedig nem lehet úgy értékelni, hogy az adós megismeri a hitelfelvétel gazdasági hatásait.

Amint a Kúria kiegészítette a devizahitelekkel kapcsolatban tavaly decemberben hozott jogegységi döntéseit, a kormány benyújtja a parlamentnek az ingatlanvásárlási céllal felvett devizaalapú jelzáloghitelek kivezetését célzó törvénytervezetet – mondta az M1 Az este című műsorában Rétvári Bence államtitkár. Erre azonban csak az Országgyűlés őszi ülésszakában kerülhet sor.

A Népszabadság arról ír: a devizahitelekkel kapcsolatban két kérdés maradt nyitva: a szerződések egyoldalú módosítása, valamint az árfolyamrés. Amennyiben egyik vagy akár mindkét kérdésben azt mondaná ki a Kúria, hogy a bankok tisztességtelenül jártak el, úgy abból két dolog következik: egyrészt ki kell javítani a devizahiteles szerződéseket, másrészt az adósoknak visszajár a jogtalanul beszedett pénz. Mivel a bíróságok csak egyedi ügyekben járhatnak el és reparálhatnak megállapodásokat, így a probléma átfogó rendezése a kormányra és a parlamentre vár. Ebben az esetben jogszabályalkotással kell kezelni a kialakult helyzetet, átírni az összes érintett szerződést – erre az Alkotmánybíróság idén márciusi döntésével már meg is adta az elvi felhatalmazást a kabinetnek. Erre, miként arra Rétvári Bence is utalt, a devizakölcsönök tervezett kivezetésével együtt kerülhet sor.