Devizahitelek: mi következhet a Kúria döntése után?

Kiegészítette tavaly decemberben hozott jogegységi határozatát a Kúria. A döntésből kiderült: az árfolyamkockázat fogyasztókra történő áthárítása, vagyis az, hogy az árfolyamingadozásból származó esetleges veszteséget a kedvezőbb kamatért cserébe a hitelt felvevő viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó rendelkezés, amelynek tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható. A tisztességtelenség csak akkor vizsgálható, ha egy figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó ezzel a kockázattal nem lehetett tisztában, nem kapott megfelelő tájékoztatást. „Valószínűleg kevesen tudják bebizonyítani, hogy így történt” – mondta a határozatot ismertető sajtótájékoztatón Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője. Wellmann elismerte, az árfolyam-ingadozás okozta a devizahitelesek tehernövekedésének a 88 százalékát, ez a pont azonban nehezen támadható majd meg a bíróságon.

Sokkal érdekesebb lehet az egyoldalú szerződésmódosítások kérdésköre, amelyek nagyjából a tehernövekedések mintegy tíz százalékáért felelősek. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tévő szerződéses rendelkezés a Kúria akkor tisztességtelen, ha az nem felel meg a Polgári Kollégium egy korábbi véleményében szereplő elveknek. Ezek között van az egyértelmű és érhető megfogalmazás, az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, a felmondhatóság és a szimmetria elve. Ez alapján az egyoldalú szerződésmódosítás akkor nem tisztességtelen, ha a fogyasztó számára világosan és érhetően meghatározták, hogy az egyes körülmények változásai milyen mértékben hatnak a fogyasztó fizetési kötelezettségeire.

A fogyasztók ezeket a pontokat – például a kamatemeléseket – támadva, könnyebben érhetnek el sikert a bíróságokon a bankokkal szemben. Szintén könnyen sikerre vihető egy per a hitelintézetekkel szemben, ha az árfolyamrés jogosságát vitatja a devizahiteles. Az árfolyamrésről, vagyis arról, hogy a pénzügyi intézmények más árfolyamon folyósították a kölcsönt, mint amin a törlesztést előírták, ugyanis kimondta a Kúria, hogy tisztességtelen. Wellmann mindazonáltal senkit sem biztat arra, hogy pert indítson, véleménye szerint meg kellene várni a jogalkotót, hogy lépjen ezekben a kérdésekben, vagyis törvényben szabályozza az egyoldalú szerződésmódosítás és az árfolyamrés kérdését.

A Kúria jogegységi határozatának betartása nem kötelezi a bankokat semmire, egyedül a bíróságoknak szolgál útmutatóul a most folyamatban lévő devizahiteles perek kezelésére. Wellmann szerint ennek dacára a bankoknak is érdekükben áll, hogy elszámoljanak a fogyasztóikkal az árfolyamrés kapcsán. Természetesen, ha a jogalkotó is lép az ügyben – amire ígéret már van –, törvényben is lehet kötelezni a bankokat a tisztességtelenül beszedett marzsok visszafizetésére.