Komoly veszteségek a bankszektorban

Két veszteséges év után tavaly ismét profitot kezdtek termelni a hitelintézetek: a bankok adózott eredménye 49,35 milliárd forint lett a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint. A fióktelep formában működő hitelintézetek is nyereségessé váltak, a profitjuk megközelítette a 11,4 milliárd forintot. A takarékoknál viszont romlott a helyzet, a nyereségük 2012-es kevesebb mint ötödére, 1,6 milliárd forintra zsugorodott.

Az összesen mintegy 62,3 milliárd forintnyi nyereséggel ugyanakkor a tulajdonosok továbbra sem lehetnek elégedettek, hiszen ez mindössze 2,1 százalékos sajáttőke-arányos megtérülést jelent. Ráadásul a Magyar Bankszövetség az adatok közzétételét követően emlékeztetett arra, hogy a bankszektor összesített eredményét több tényező is torzítja: egyrészt az MNB statisztikáiban a nem tisztán piaci alapon működő szereplők adatai is szerepelnek, ami javítja az összképet, emellett az összesítésen nem látszik az anyavállalati tőkejuttatások, illetve a nem banki tevékenységet végző érdekeltségek eredményének hatása sem.

A jegybank közleménye szerint az összes hitelintézet közül 131 lett nyereséges és 40 zárta veszteséggel az évet, utóbbiak adózás előtt 170,7 milliárd forintos mínuszt halmoztak fel. Az egyes banki szereplők teljesítményét vizsgálva még ellentmondásosabb a kép, hiszen a nyolc legnagyobb hazai hitelintézet egyéni teljesítményeiben óriásiak a különbségek. A nyolc hazai nagybank közül négy – a CIB, az Erste, az MKB és a Raiffeisen – tavaly is veszteséget produkált, két szereplő pedig 100 milliárd forintnál is nagyobb mínuszt volt kénytelen elkönyvelni.

A pozitív eredményt elért hitelintézetek közül is kettő tudott csak javítani profitján. A legnagyobb hazai szereplőt, az OTP Bankot a nyertesek között lehet találni, hiszen magyarországi alaptevékenysége (az OTP Core) 2013-ban közel 115 milliárd forintos korrekciós tételeket nem tartalmazó adózott eredményt ért el, ami bő egyötödével jobb a megelőző évinél. Ugyanakkor az éves számviteli (a korrekciós tételeket is tartalmazó) eredmény nagyjából felére, 68 milliárd forintról 34 milliárdra csökkent.

Az éves korrigált profit jelentős javulása a bank értékelése szerint mindenekelőtt a kockázati költségek 40 százalékos mérséklődésének volt a következménye. Javítani tudott adózott eredményén tavaly a Budapest Bank is: a magyar számviteli szabályok szerint kimutatott, 14 milliárdos, konszolidált profit 29,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A 2012-esnél jóval szerényebb adózott eredményt ért el viszont az egyébként a válság évei alatt is stabilan nyereséges UniCredit Bank: a hitelintézet tavaly 6,45 milliárd forintos profitot termelt, amely nem egészen harmada az egy évvel korábbinak. Az utóbbi években szintén stabilan nyereséges K&H Bank is szerényebb profitot ért el, ott a 17,4 milliárdos eredmény bő 15 százalékos csökkenést takar.

A bankszektor mérlegének zsugorodása tavaly is folytatódott: az MNB adatai szerint a szektorszintű mérlegfőösszeg három százalékkal, 25505,2 milliárd forintra csökkent 2013-ban, ezzel a 2007-es szintre esett vissza. A szektorszintű betétállomány 12398 milliárd forintot ért el tavaly, ami gyakorlatilag megegyezik az egy évvel korábbival, a hitelek mennyisége pedig 6,3 százalékkal, 13711,5 milliárd forintra csökkent. Ami a hitelportfólió minőségét illeti, jelentős javulást itt sem sikerült elérni: a késedelem nélküli tételek aránya 77 százalékot ért el, a kilencven napon túli csúszásban lévő állomány aránya pedig megközelítette a 15 százalékot.

Az idei év kilátásait illetően pedig egyáltalán nem biztató a kép. Néhány biztató jel – lakáshitelezés élénkülése, növekedési hitelprogram jótékony hatásai, a hitelportfólió romlásának megállása – ellenére a hitelkereslet változatlanul alacsony, a makrogazdasági környezet pedig az enyhe javulás ellenére továbbra is rengeteg bizonytalanságot hordoz. A legnagyobb gondot pedig egyértelműen a lakossági devizahiteleseknek összerakott mentőcsomag jelenti a hitelintézeti szektornak.

A csomag három fő elemből tevődik össze: a jogtalanul alkalmazott árfolyamrés visszatérítéséből, az egyoldalú kamatemelések nyomán keletkezett többletterhek visszatérítéséből – ez utóbbi a forinthitelekre is vonatkozik –, illetve a devizahitelek forintosításából. Mindennek nyomán a hazai pénzügyi szektornak az előzetes becslések szerint 700-900 milliárd forintos negatív hatással kell számolnia, ami egyes szereplőket különösen hátrányosan érinthet. Ráadásul a forintra váltás költségeit még meg sem lehet becsülni, hiszen annak módszerével eddig még nem állt elő a kabinet. Mindezek alapján arra lehet számítani, hogy ismételt és jelentős tulajdonosi tőkeemelésekre lesz szükség a hazai hitelintézeti szektorban.

Pedig a hazai hitelintézeti szektort eddig is láthatóan kifogyhatatlan pénzeszsákként használták: a Magyar Bankszövetség adatai szerint a bankok tavaly 215 milliárd forintnyi tranzakciós illetéket, 126 milliárd forintnyi bankadót, 18 milliárd forintnyi hitelintézeti járadékot fizettek be extra teherként a költségvetésbe, emellett 60-65 milliárd forintnyi vissza nem igényelhető áfa, és 77 milliárd forint munkabérre rakódó teher, 38 milliárd forintnyi társasági és 20-30 milliárd forintnyi egyéb adó is terhelte a szektort. Így a bankszektor több mint 560 milliárdos éves adóbefizetéssel, 38 ezer alkalmazottal Magyarország egyik meghatározó adófizetőjének számít.

Barát Mihály-->