A mai második devizahiteles pert már az állam nyerte

A döntés szóbeli indoklásában a bíró rámutatott, hogy egyedül a felmondhatósággal kapcsolatos törvényi elvnek feleltek meg a pénzintézet általános szerződési feltételei, további hat kritériumnak azonban nem, így tisztességtelenek és érvénytelenek.

A bíró kiemelte azt is, hogy miután a tisztességesség mindig is elvárás, ebben az értelemben nem lehet a nyáron elfogadott és a perben évekkel ezelőtti általános szerződési feltételekre alkalmazandó törvény kapcsán visszaható hatályú jogalkotásról szó.

A bíróság elutasította a hitelszövetkezet azon indítványát, melyben a devizahiteles perekben alkalmazandó törvény kapcsán az Európai Unió Bíróságához fordulást és előzetes döntéshozatali eljárást kért.

Ugyanakkor az alperes magyar állam jogi képviselőinek mintegy 3,5 milliós költségigényét a bíróság a felperes kérésével összhangban 550 ezer forintra mérsékelte.

A felperes jogi képviselője a határozathozatalt megelőzően szóvá tette: a pénzintézet nem volt abban a helyzetben, hogy előre tudja, miként fognak változni a jogszabályok. Álláspontja szerint a perben alkalmazandó törvény a visszamenőleges jogalkotás tilalmába ütközik.

Az alperes a kereset elutasítását és az uniós bírósághoz fordulás mellőzését kérte.

Az alperes megjegyezte, hogy a hitelszövetkezet általános szerződési feltételeiben nem határozták meg a kamatperiódust, így a kamat akár naponta is emelkedhetett volna, továbbá a kezelési költség is teljesen szabadon, ok megjelölése nélkül és egyoldalúan növekedhetett.

A tárgyaláson elhangzott, hogy a hitelszövetkezetet a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási tanácsa 5,5 millió forintos bírsággal sújtotta, mert jogosulatlanul emelt díjakat, költségeket.

A bankok által indított devizahiteles perek alapjául szolgáló közelmúltban elfogadott devizahiteles törvény felállít egy vélelmet, mely szerint a fogyasztói hitelszerződések egyoldalú módosítása tisztességtelen és érvénytelen. Ezt a vélelmet azonban a bankok megkísérelhetik megdönteni, ha bíróság előtt bizonyítják, hogy szerződéseik megfelelnek a Kúria jogegységi döntésében az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességével kapcsolatban támasztott feltételeknek, melyeket az alkalmazandó törvény is tartalmaz.

Ezekben a perekben tehát a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó kúriai jogegységi döntéssel kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény alapján arról kell döntenie a bíróságnak, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény számára egyoldalú szerződésmódosítást - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - lehetővé tevő általános szerződési feltételek. (A törvény nem csak a devizahitelekre, de a forinthitelekre is vonatkozik.)

A keresetek benyújtásának végső határideje augusztus 25. volt, augusztus 22-én kezdődött az első, bankok által az állam ellen indított devizahiteles per, amelyben a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét a bíróság formai okra hivatkozva elutasította. Azóta több tucatnyi hasonló per indult a törvényszéken, néhány ügyben elutasították a pénzintézetek keresetét, többségében pedig szeptember közepére halasztották a határozathozatalt.