A pénzügyi ágazatot szabályozták a legtöbbet

A legtöbb törvényt a román országgyűlés fogadta el, összesen 257-et, ezek jelentős hányada különféle nemzetközi szerződésekhez kapcsolódott. A második legaktívabb parlament Lengyelországban működött az elmúlt egy évben, ahol 178 törvényt szavaztak meg, míg a magyar országgyűlés 153 törvényt fogadott el. A felmérés hat ország, Magyarország, Bulgária, Csehország, Lengyelország, Románia és Szlovákia jogalkotását vizsgálta.

A jogszabályok mintegy ötöde keltett nagyobb médiavisszhangot a régióban. Magyarország és Bulgária vezet ezen a téren, nálunk és a bolgároknál 44 százalék volt az arány, Lengyelországban és Szlovákiában viszont az új törvények mindössze tizede érdekelte a sajtót. A jelentés megállapítja, hogy Magyarországon, ahol kétharmados többsége van a kormánykoalíciónak, több unortodox szabályozást is bevezetett. Ezek közül többel – például a reklámadóval – napi szinten foglalkozott a média. Bulgáriában más a helyzet, a kormány és az országgyűlés támogatottsága kevesebb mint 20 százalékos, ez okozza, hogy sok jogszabály-tervezetet kritizál a média.

A térségben elfogadott jogszabályok 43 százalékának volt közvetlen, és csaknem egyharmadának közvetett hatása az üzleti életre. A szektorspecifikus jogszabályok közül a legtöbb a pénzügyi szolgáltatásokat érintette, 24 százalék volt ezek aránya. Kimagaslóan nagy, 14 százalékos volt még a szolgáltató szektort érintő új jogszabály. Az IT és kommunikáció, az ipar és az egészségügy találkoztak a legkevesebb új törvénnyel az elmúlt évben.

Bár az elfogadott jogszabályok 79 százaléka az üzleti szférát is érintette, a régióban 19 százalékuk képviselői indítvány. A magyar és a bolgár képviselők a többi ország küldötteinél aktívabbak voltak. Bulgáriában a kabinet kisebbségben kormányzott Plamen Oresarszki miniszterelnökségének nagy részében, ezért a legfontosabb törvényjavaslatok egyéni képviselőktől érkeztek. Magyarországon a kormány a társadalmi vitát igyekszik elkerülni egyes jogszabályoknál azáltal, hogy a kormány helyett egyéni képviselőkkel nyújtatja be azokat.

A pénzügyi ágazat továbbra is a szabályozók fókuszában maradhat Bulgáriában, ahol a bankszektor válságát eddig nem sikerült megoldani. Az országban 2015 első felében újabb fontos törvényjavaslatokat nyújthatnak be, amelyek egyebek között az ingatlanpiacot, a jelzáloghitelezést, a turizmust, a sportot, a szociális bérlakásokat és a vállalkozásokat érintik, emellett a feketegazdaság ellen is fellépnek. A tanulmány megemlíti, hogy Magyarországon az érdemi jogszabályalkotás az októberi önkormányzati választások után indulhat be. Az internetadóról szóló benyújtott, majd visszavont törvényjavaslat komoly politikai feszültségeket keltett.

Lengyelországban is sűrű hónapok elé néz a törvényhozás, de komoly változások az eddig követett irányvonalakban nem várhatók. 2014 Romániában is választási év volt, az elszaladt költségvetést jövőre lehetséges, hogy adóemeléssel kell a kormánynak kiigazítania.