Jól fogy a növekedési hitel

A Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának második szakaszában részt vevő hitelintézetek 452 milliárd forint összegű szerződésről nyújtottak be adatszolgáltatást október végéig, amelyből idáig 369,7 milliárd forintot folyósítottak 15306 ügylethez és 10911 vállalkozáshoz kapcsolódóan – közölte tegnap a jegybank.

A leszerződött 452 milliárd forint közel 98 százaléka új hitel (a hitelkiváltás a keretösszeg maximum 10 százaléka lehet). Ezen belül az új beruházási hitelek (és új lízingügyletek) részesedése 59, az új forgóeszközhiteleké 27, míg az EU-s támogatások előfinanszírozására folyósított hiteleké 14 százalékos.

A második pillérben (forint- és devizahitel-kiváltás) a meglévő beruházási hitelek kiváltására folyósított hitelek részesedése 73 százalék, míg a meglévő forgóeszközhitelek kiváltására folyósított hiteleké 27 százalékos. A második pillérben folyósított hitelek közel 81 százaléka forinthitelek kiváltását, míg 19 százaléka devizahitelek kiváltását szolgálta.

Az első pillérben létrejött ügyleteken belül az új beruházási hitelek átlagos mérete 23 millió, az új forgóeszközhiteleké 60 millió, míg az EU-s hiteleké 36 millió forintot ért el. Az első pillérben az új beruházási hitelek szerződéses összeggel súlyozott átlagos futamideje 6,9 év, az új forgóeszközhiteleké 1,9 év, az EU-s hiteleknél pedig 1,4 év. A második pillérben a meglévő beruházási hitelek kiváltására nyújtott hiteleknél 6,2 év az átlagos futamidő, a meglévő forgóeszközhitelek kiváltására nyújtott hiteleké pedig 2,1 év.

A nagybankok kihelyezéseinek felét teszik ki a beruházási hitelek, míg a kis- és közepes bankoknál, valamint a takarékszövetkezeteknél a hitelek túlnyomó többsége ilyen célú. Az EU-s hitelek nyújtásával főként a nagybankok foglalkoznak a programban. Vállalatméret alapján az MNB szerint megállapítható, hogy a mikrovállalkozások hitelfelvétele közel 80 százalékban új beruházási hitelekre irányul, míg a kis- és közepes vállalkozásoknál 50 százalék körüli az új beruházási hitelek részesedése. Ami pedig az ágazati eloszlást illeti, ott a mezőgazdaság, a kereskedelem, javítás és a feldolgozóipar ágazatok részesedése kimagasló, a hitelek közel háromnegyede ebbe a három ágazatba irányul.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a múlt héten döntött a növekedési hitelprogram egyéves, 2015-év végéig történő meghosszabbításáról. A jegybank adatai szerint két szakaszában több mint 16 ezer vállalkozás jutott hitelhez mintegy 1140 milliárd forint összegben, ami a kis- és középvállatok hitelállományának egyötöde.

A piaci szereplők és az érdekképviseleti szervezetek egyaránt üdvözölték a program meghosszabbítását, hiszen így marad idő a tervezési fázis elején lévő beruházások megfelelő előkészítésére. A hosszabbítás révén a kihelyezések is egyenletesebbek lehetnek a következő hónapokban.

Több az új céges hitel

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a nettó vállalati hitelfelvétel 96,5 milliárd forintot ért el szeptemberben, ennek döntő része forinthitel volt. A vállalatok hitelállománya a hónap végére 6705,5 milliárd forintra nőtt. A vállalati forinthitelek kamata kis mértékben csökkent. Az egyéb hiteleket átlagosan 3,53 százalékos kamattal kapták meg a cégek. A változó kamatozású hitelek drágábbak voltak, átlagos kamatuk 4,14 százalékos volt. A fix kamatozású hitelek viszont – ezek közé tartoznak az NHP keretében nyújtott kölcsönök is – jóval olcsóbbak a változó kamatozásúaknál. A statisztikák szerint a bankok között árverseny lehet az NHP-n belül is, az átlagos kamat ugyanis nem éri el a maximálisan elkérhető 2,5 százalékot.