A devizahitelek átváltása után végre megindulhat a hitelezés

Nyugat-Európában is gond van jelenleg a hitelezéssel – hangsúlyozta Balog László. A válság tetőpontjának ötödik éve után az eurózónában a kkv-hitelezés csökken, vagyis nekik is ez a legnagyobb gondjuk, amit most a Juncker-program 315 milliárd eurós impulzusával szeretnének megtörni. A helyettes államtitkár kiemelte: ígéretes, hogy az unióban is elindulnak katalizátorok, amelyek a hitelezést segítik.

A hitelezést az eurózónában – amely még mindig a legnagyobb exportpiacunk – a bankok átvilágítása nehezítette az utóbbi időben, hiszen ez kötelezettségeket rótt a bankokra. A minőségi tőke alapjainak megerősítése a hitelezési kapacitás elől vonta el a figyelmet – fejtette ki a szakértő.

A nyugat-európai piacot uraló nagybankok jövedelmezősége nem a hitelezésből, hanem pénzügyi tranzakciókból adódik. Néha meglepően magas kockázatot tudnak vállalni ebben a tekintetben, és hihetetlenül kockázatkerülőek, ha a reálgazdaságot kell finanszírozni – mutatott rá Balog László.

Vagyis a külső környezet nem túlságosan biztató, de ha magyar növekedés tartósan folytatódik, akkor a kilátások javulása önmagában is a hitelezés növekedéséhez vezethet itthon – vélekedett. A magyar gazdaság a hetedik egymást követő negyedévben is látványos, jelentős növekedést produkált, amelyben a beruházások meghatározó szerepet játszottak.

Az export növekedésével kapcsolatos kockázatok kezdenek kézzelfoghatóvá válni, amit az orosz ukrán konfliktus és az eurózóna növekedési kilátásai jelentenek. Az eurózóna gyengébben fog teljesíteni, mint fél évvel ezelőtt gondoltuk – emelte ki.

A vállalatoknál még mindig jelentős az euróhitelek száma, és igen nagy a Növekedési Hitelprogram szerepe. Ugyanakkor a nem teljesítő hitelek állománya hatalmas terhet jelent a bankok számára. Megjelenik az az igény, hogy valamilyen katalizátorral bele kell nyúlni a rendszerbe, segíteni a bankoknak abban, hogy a nem teljesítő hiteleket kivegyék a rendszerből – mondta Balogh László, utalva a nemzeti bank éppen létrejövő rossz bakjára, amely a problémás hiteleket átveheti a bankszektortól.

Ha a devizahiteles probléma a jövő év közepére meg tud oldódni, akkor a bankrendszer árfolyamkitettsége csaknem megszűnik. Az összes bizonytalanság pedig, ami a bankokat és a gazdaságpolitikát érintette megszűnik a bankok nem kevés áldozata révén - fejtette ki. A jövő év második felétől ezért a bankok már a hitelezésre tudnak koncentrálni.

A törlesztőrészeltek csökkennek, a lakosság pedig azt az üzenetet kapja, hogy befejeződik a problémakör rendezése. Ezért jobb lesz a fizetési hajlandóság, ami miatt csökken a nem teljesítő hitelek aránya, és kevesebb céltartalékot kell képezni a bankoknak.

Mindezek miatt úgy gondoljuk, hogy 2015-16-ra a vállalati körben 1-1,5 százalékkal növekedhet a nettó hitelezés – prognosztizálta az NGM helyettes államtitkára. A vállalati hitelezésen belül a kkv-hitelezés felfuthat 3-5 százalékra.