Kell-e félnünk a frank brutális erősödése miatt?

Bezuhantak az árfolyamok, miután a Svájci Nemzeti Bank bejelentette: feladják az 1,20-as euró/frank átváltási árfolyamot. A hír hatására a magyar piacokon is elképesztő mozgást láthattunk, néhány perc leforgása alatt 270-ről 370-re változott a frankárfolyam, és az euró is történelmi mélypontra került. Délutánra már stabilizálódni látszik a helyzet, a frankot 305, az eurót 320-325 forint körül adják. 

A hír hatására reagáltak a magyar piacokon is: az Erste egy rövid időre felfüggesztett minden frankkal kapcsolatos tranzakciót, a felfüggesztésnek azonban már vége van. A délelőtt találtunk olyan pénzváltót is, ahol 261 forintért vették a frankot, és 450-ért adták.

A svájci jegybank feladta az 1,2-es euróval szembeni erős küszöb további védelmét, így az alpesi deviza brutálisan felértékelődött – kezdi elemzését Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza. A forint historikus csúcsra gyengül az euróval szemben, de szerinte pánikra azért nincs ok. Az viszont tisztán látszik, hogy tartósan berendezkedhetünk egy gyenge forintra és markáns volatilitásra.

A svájci jegybank egy kamatcsökkenés mellett bejelentette, hogy elengedi a korábbi minimumnak számító 1,2-es euróval szembeni keresztet, és hagyja az alpesi devizát felértékelődni az euróval szemben. Ami ezután jött, az pedig már történelem: az euró/frank jegyzése 1-es átváltási árfolyam alá süllyedt, majd a paritás környékén stabilizálódott.

Az SNB a következőkkel magyarázta a döntését:

-  Az árfolyamküszöböt egy olyan időszakban vezette be az SNB, amikor a frank kivételesen túlértékelt volt, a pénzügyi piacokon pedig extrém bizonytalanság uralkodott. A frank továbbra is erős szinten áll, a túlértékeltség összességében csökkent az árfolyam rögzítésének kezdete óta. A gazdaság képes volt alkalmazkodni az új szituációhoz a rögzítés ideje alatt.

- A monetáris politikák divergenciája miatt az euró jelentősen leértékelődött a dollárral szemben, így a rögzítés révén a frank is gyengülő pályára állt a dollárhoz képest. Ezek között a körülmények között az SNB úgy látja, hogy nem igazolható a EURCHF esetén a minimális árfolyamszint további fenntartása. Ugyanakkor a kamatokat is csökkentette az SNB, hogy a monetáris kondíciók túlzott szigorodását elkerülje.

Szinte bizonyosan elkerülhetetlen lesz a svájci jegybank (SNB) devizapiaci intervenciója, miután az euróval szemben több mint három éve alkalmazott árfolyamvédelmi küszöb váratlan törlése után a svájci frank hatalmas mértékű erősödésbe kezdett - vélekedtek az SNB csütörtöki lépése után londoni pénzügyi elemzők.

Londoni elemzői vélemények szerint Közép-Európában, különösen Magyarországon a kezdeti árfolyamkilengések után valószínűleg nem lesz olyan pánikszerű piaci reakció, mint amilyen a devizaalapú hitelek árfolyamkockázatának kivédését célzó intézkedések előtt lett volna.

Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza szerint az SNB lépésének "közvetlen hatásai lesznek" Közép- és Kelet-Európa gazdaságaiban a frankalapú hitelek elterjedtsége miatt, szerinte leginkább Magyarország van kitéve ennek a problémának.

Ash ugyanakkor a járványhatást mérséklő tényezők között kiemelte, hogy 2008 óta a térségi országok többféle árfolyamkockázat-mérséklő intézkedéseket tettek, és ezek közül a legátfogóbb a magyarországi átváltási program. A szakértő szerint "a magyarok valószínűleg éppen a megfelelő időben léptek".

A Standard Bank vezető londoni szakértője szerint a svájci lépésnek lesz valamelyes hatása a nem teljesítő kinnlevőségek arányára, és emiatt a közép-európai bankok tőkepótlásra szorulhatnak, de a helyi bankok zömét birtokló külföldi tulajdonos bankok erre eddig is mindig készen álltak szükség esetén.

A régiós devizák mind gyengülni kezdtek a frankkal szemben, de a leginkább a forintot ütötték meg a piacon – írja Balatoni András. A frank/forint a 265-ös szintről egészen 378-ig száguldott, majd némi korrekciót követően 315-ös szinten állt be. Mindeközben az euróval szemben is historikus mélypontra kerültünk, mivel 326 volt a teteje az árfolyamnak, majd 323-324 között stabilizálódott a kurzus.

De indokolt-e a pánik?

Az autó és egyéb fedezetlen devizahitellel rendelkező háztartások rosszul, nagyon rosszul járnak ezzel a drasztikus gyengüléssel. Magyar Nemzeti Bank júniusi adatai alapján ilyen, nem jelzálogfedezetű devizahitelből 377 ezer van Magyarországon, összegük pedig 540 milliárd forintot tesz ki. Ebben a szegmensben várhatóan nőnek majd a banki veszteségek, illetve a nemfizető állomány.

Vállalatoknak is lehet devizahitele. A kkv-knak azonban jelentős része konvertálta a devizahitelét a Növekedési Hitelprogram keretében viszonylag kedvező feltételek mellett. A nagyvállalatok pedig tanultak az elmúlt évek volatilitásából egyre többen és többen fedezik azokat a pozíciókat, ahol nincs természetes fedezetük.

A jelzálog-alapú devizahitellel rendelkező háztartások már sztoikus nyugalommal tekinthetnek az árfolyamra, mivel ez az törlesztő részletüket ez a leértékelődés már nem befolyásolja.

A bankok az autó és egyéb fedezetlen devizahiteleken várhatóan újabb veszteségeket kénytelenek elkönyvelni, ezek azonban talán nem lesznek olyan súlyosak, mint amit a jelenlegi piaci reakció mutat. A devizahitelek konvertálásához szükséges devizát a bankok jórészt már beszerezték az MNB-től, így egyedül az euró/frank kockázat maradhatott a pénzügyi intézményeknél. Ezt azonban nagy valószínűséggel fedezték a bankok a piacon (erre utalt a mai nap az OTP), így összességében a bankrendszer csak kismértékben lehet negatívan érintett.

Az állam devizaadóssága természetesen jelentősen megugrik az átértékelődés révén. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy míg a központi költségvetés átértékelődési veszteséget realizál a devizakötvényeken, az MNB ezzel ellentétben nyereséget könyvelhet el a devizatartalék átértékelődése miatt. Ha tehát konszolidáltan nézzük a teljes államot, akkor itt sem olyan kedvezőtlen a kép.

Ami pedig az önkormányzatokat illeti, nekik nem kell aggódniuk - mondta kérdésünkre Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Az állam korábban átvállalta a települések devizahiteleit, így helyi problémát nem fog jelenteni az árfolyamzuhanás.

"Monetáris politikai szempontból szerintem örülhetünk ennek a gyengülésnek: nincs infláció, így a leértékelődésből fakadó áremelkedés segít elérni az MNB inflációs célját" – fejtette ki Balatoni András. Mindemellett jótékony hatást fejthet ki a külső egyensúlyra, ezért a nettó export növekedési hozzájárulása továbbra is pozitív tartományban marad. Mindezt pedig úgy, hogy a leértékelődésből származó negatív hatásokat eliminálta a kormány és az MNB.

Az ŰNG elemzője szerint mindezek miatt nem indokolja a pánikot sem a reálgazdaság helyzete, sem a pénzügyi rendszer stabilitása kapcsán. Mindemellett a gyenge forinthoz, illetve a volatilis piachoz jó lesz hozzászokni.