Az árnyékbankok veszélyeitől tart az EKB

Alacsony szinten maradt az eurózóna stresszhelyzete az elmúlt hat hónapban a javuló, bár még elég nyomott növekedés közepette – állapította meg legfrissebb pénzügyi stabilitási jelentésében az Európai Központi Bank (EKB). Továbbra is fennáll azonban az alacsony nominális növekedés kockázata, ami a pénzügyi stabilitásra nézve se jó jel; az EKB szakértői szerint szembetűnő, hogy miközben a pénzügyi szektorban növekszik a kockázatvállalás, a reálgazdaságra ez nem mondható el, ezt tükrözi, hogy a pénzügyi eszközök felértékelődnek, de a reálgazdaság beruházásai alacsonyak maradtak.

A pénzügyi rendszer sebezhetősége nem csak piaci folyamatokból fakad – teszi hozzá a jelentés –, hanem magukból az intézményekből is, a bankoktól a biztosítókig, illetve egyre növekvő mértékben az árnyékbanki szereplőkig. A bankok profittermelő képessége gyenge maradt, a sajáttőke-arányos nyereség (ROE) sokuknál elmarad a tőkeköltségtől. Az EKB kitér a tartósan alacsony kamat veszélyére is, amivel főleg a biztosítóknak, azon belül az életbiztosítóknak kell szembenézniük: utóbbiakat kötik a vállalt magas megtérülések, miközben egyre nehezebben találnak megfelelő hozamú befektetési lehetőségeket.

Az árnyékbankrendszer miatt eddig inkább Kínában aggódtak, most azonban az EKB úgy látja, hogy az eurózónában is kockázatot jelent a térnyerése. A bankszerű tevékenységet végző intézmények, például a befektetési alapok a jövőben "rendszerszintű események" részesei lehetnek. Minél nagyobb a tőkeáttétel, a méret és a likviditási katyvasz egyes közvetítő intézményeknél, annál valószínűbb, hogy felerősítik az esetleges sokkokat – figyelmeztet az eurózóna jegybankja. Az árnyékbankok problémáit például akkor érezheti meg a pénzügyi rendszer többi része, ha valamiért esni kezdenek az eszközárak – ilyenkor a befektetők gyorsan kivonják a pénzüket a befektetési alapokból, ami újabb eladási hullámot indít el, lefelé tartó spirált generálva.

A következő másfél évben az árnyékbankrendszer erősődése mellett három kockázat fenyegeti a pénzügyi stabilitást az EKB szerint: hirtelen megfordulnak a globálisan nyomott kockázati prémiumok, alacsony másodpiaci likviditás mellett; gyenge profittermelési kilátások a bank- és biztosító szektorban; a szuverén, illetve a vállalati adósságok fenntarthatóságával kapcsolatos aggályok erősödése.

Az EKB szakértői még nem számolhattak azzal, hogy ismét megfeneklik az EU bankrendszerének reformja: két nappal a jelentés közzététele előtt dobta vissza az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi bizottsága azt a jogszabálytervezetet, amelynek első verzióját több mint egy éve fogadta el az Európai Bizottság. Eszerint a legnagyobb bankokat az EKB, illetve az eurózóna más felügyeleti hatóságai ellenőriznék, és túl magas kockázatvállalás vagy kereskedői tevékenység esetén befektetési, illetve kereskedelmi bankra választanák szét őket. Az elképzelés szerint így nem lehetnének olyan bankok, amelyek „túl nagyok ahhoz, hogy elbukjanak" – az ilyeneket kellett a 2008-as válságban adófizetői pénzből megmenteni.