A jogi helyzet tisztázását kérik a magánnyugdíjpénztárak

Nem tudnak járadékot fizetni a magánnyugdíjpénztárak a nyugdíjba vonult tagjaiknak a nehezen értelmezhető, ellentmondásos jogszabályok miatt – hívja fel a figyelmet közös közleményében a Szövetség és a Horizont. A pénztárak e-mailben és levélben fordultak a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB), hogy adjon iránymutatást, és konzultációs lehetőséget is kértek, erre azonban nem került sor.

A jegybank kiadott ugyan április végén egy állásfoglalást a magánkasszákkal kapcsolatban, ami főleg a tagdíjfizetési arány kiszámítására vonatkozott, sok minden azonban még tisztázásra vár. A problémás területek közül kiemelkedik a járadékkérdés rendezése – írják a pénztárak. A magán-nyugdíjpénztári megtakarításaikat az ügyfelek egy összegben már nem vehetik fel nyugdíjba vonuláskor, járadékot azonban a pénztárak egyelőre nem tudnak szolgáltatni. Ennek kapcsán az Állampolgári Jogok Biztosának Hivatala 2015 áprilisában befejezett jelentésében is a törvényi helyzet tisztázására kérte a jegybankot.

A problémát az okozza, hogy járadékszolgáltatást a pénztárak úgy biztosíthatják, hogy vagy maguk folyósítanak járadékot, vagy egy biztosítótól vásárolnak ilyen szolgáltatást. Ha az intézmény az előbbi lehetőséget választja, akkor a január 1-jétől érvényes szabályozás szerint úgynevezett pénztári járadékot kell fizetni a tagnak, ami egyfajta banktechnikai járadéknak minősíthető.

Ez a járadéktípus viszont nem hordoz kockázatot a pénztár számára, hiszen a pénztártag számára csak annak saját, hozamokkal növelt megtakarításait fizeti ki részletekben. Vagyis nem szembesülhet fizetési nehézségekkel, ha a pénztártag az előre becsültnél tovább él. Ennek ellenére a törvény 100 millió forintos tartalékot ír elő a folyósítás elkezdésének feltételéül, amit a magánnyugdíjpénztárak a jelenlegi pénzügyi helyzetükben nehezen vagy nem képesek megképezni.

A biztosítótól vásárolható járadék is nehezen járható út a jogi ellentmondások miatt. A törvény erről a járadékról az egyik helyen azt mondja: életjáradéknak kell lennie, vagyis a biztosítónak meg kell becsülnie az ügyfél élettartamát, és ez alapján kell kalkulálnia, de akkor is fizetnie kell a kliens haláláig, ha időközben a járadék alapjául szolgáló tőke elfogy. Két bekezdéssel később viszont azt mondja ki a törvény, hogy a pénztár csak olyan járadékot vásárolhat egy biztosítótól, amit saját maga is folyósíthat, azaz ha szigorúan értelmezzük a jogszabályi szöveget, akkor a biztosítótól vásárolható járadék egy üres halmaz. Tovább rontja a pénztárak járadékfolyósítási esélyeit, hogy a részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet alapvetően más jogi és üzleti feltételek mellett íródott, teljes mértékben elavult, így nem alkalmazható az új, január 1-jétől érvényes jogszabályi környezetben.

A magánkasszák amellett, hogy próbálják a járadékfizetés kérdését megoldani, a tagokat is folyamatosan buzdítják tagdíjfizetésre, hiszen ha az ügyfelek legalább 70 százalékát nem sikerül aktivizálniuk, ősszel a végelszámolás fenyegeti őket. A kritikus hónapokat eddig minden magánpénztár hozta. A Horizontnál 83, a Budapestnél 81 százalékon áll a tagdíjfizetési arány, az MKB és a Szövetség havonta publikálja az adatokat, és mindkét kasszánál sikerült júniusban is teljesíteni már az elvárt szinten.