Egyre olcsóbbak a hitelek

Csúnyán visszaesett a vállalatok hitelállománya és a hitelezés dinamikája is csökkent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Hitelezési folyamatok című elemzése szerint.

A cégek nettó hiteltörlesztővé váltak az első negyedévben, miután a visszafizetett kölcsönök volumene 203 milliárd forinttal meghaladta az új folyósításokét. Árnyalja azonban a képet, hogy a hitelállomány gyors ütemű zsugorodásában fontos szerepet játszott egy hatalmas, 120 milliárd forintos konzorciális hitelügylet is, amelyet márciusban törlesztettek. Ugyanennek a törlesztésnek köszönhető, hogy 0,6 százalékra esett vissza a vállalati hitelállomány növekedési üteme. Ezt az egyedi tételt nem számítva 2,4 százalékos lenne a ráta.

A kép azért így sem egyértelműen jó. Az új szerződések volumene az előző év átlaga alatt alakult január és március között. A hitelintézetek 477 milliárd forintnyi új vállalati hitelt folyósítottak, ebből 337 milliárd forintnyi volt a forinthitel, ennek 23 százalékát a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében nyújtották. A tavalyi második félévhez képest az NHP visszaesett, mindössze 76 milliárd forintnyi szerződést kötöttek az első negyedévben. A visszaesésnek egyrészt szezonális okai lehetnek, másrészt az is állhat mögötte, hogy az érintett cégek még nem készültek fel a meghosszabbított programban való részvételre.

A vállalati hitelezés élénkítése érdekében bevezette az NHP+-t is, hogy a bankok a kockázatosabb kkv-kat is finanszírozni tudják az olcsó jegybanki forrásból. A hitelek kamata e nélkül is csökken, az új, piaci alapú kölcsönöké március végén már csak 3,3 százalékos volt. A bankok maguk is hajlanának a kihelyezések fokozására, a hitelezési feltételek ugyanis enyhültek az első három hónapban. A következő félévben a bankok 16 százaléka tervez további lazítást, míg 14 százalékuk szigorítaná a vállalati hitelek feltételeit.

A háztartási hiteleket érintő legfontosabb változás az első negyedévben a forintosítás volt, ennek köszönhetően a devizahitelek állománya 3520,3 milliárd forinttal csökkent, a forinthiteleké pedig 2765,3 milliárd forinttal nőtt. A háztartások banki tartozásai 755 milliárd forinttal csökkentek az első három hónapban, ebből 659 milliárd forintnyi az elszámolás nyomán. A lakosság várhatóan még az idén és jövőre is nettó törlesztő marad – mondta Fábián Gergely, az MNB igazgatója. Az új kihelyezések volumene viszont már növekszik, az első három hónapban a háztartások 116 milliárd forintnyi kölcsönt vettek fel, ami 21 százalékkal haladja meg a tavalyi első negyedévit.

A lakáscélú hitelek feltételei nem változtak, a fogyasztási hiteleknél viszont valamelyest szigorítottak a bankok. A lakáshitelek kamata tovább csökkent, és a THM-jük is mérséklődött, az első negyedévben a hitelköltség így átlagosan 6,5 százalék körül volt. A fair banki törvény is csökkentette a hitelek árát, a bankok nettó értelemben vett 25 százaléka jelezte a folyósításért felszámolt díjak csökkentését. A fogyasztási hitelek költségei is csökkentek. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 8,8 százalék körül alakult a THM, a fedezetlen fogyasztási hiteleknél 21,6 százalék volt a hitelköltség-mutató. Főleg a személyi és az autóhitelek kamata mérséklődött, az áruhiteleké viszont emelkedett.