A beruházások visszaesését átmenetinek tartják a TakarékBank közgazdászai annak ellenére is, hogy az uniós források lehívása már valószínűleg nem nagyon gyorsítható tovább. A beruházások bővülését a növekedési hitelprogram kiterjesztése segítheti – mondta Suppan. Oszlay András, a bank osztályvezetője a hitelezés kapcsán kiemelte, hogy nem a bankok hitelezési képességével van baj, hanem a gyenge kereslettel. „A bankoknak van pénzük hitelezni, de a gazdaság szereplői nem mernek hosszabb távon tervezni, és nem a 60-70 milliárd forintos bankadócsökkentés fogja beindítani a hitelezést” – fejtette ki.
Szerintük az infláció a tavalyi kismértékű csökkenés után idén átlagosan 0,4 százalékkal emelkedhet. Májusban tért vissza a pozitív tartományba a pénzromlás üteme, és egészen szeptemberig 0,5–0,8 százalék közötti növekedést mutathat. Ezt követően meredeken emelkedhet – miután kiesik a benzinárak csökkenésének a hatása –, és megközelítheti a 3 százalékot.
A kedvező makrogazdasági adatok pedig támogatják, hogy a forint erősödjön a jelenlegi 310 feletti szintről. „A javuló külső adósság, a növekvő fizetési mérleg, valamint Magyarország várható felminősítése támogatja a forintot” – mondta Suppan Gergely, aki arra számít, hogy idén egy hitelminősítő kiemelheti hazánkat a befektetésre nem ajánlott kategóriából, jövőre pedig Magyarország már egyik cégnél sem lesz bóvli.
Az MNB monetáris politikai eszköztárának megváltoztatása (2 hetes betét helyett a 3 hónapos lesz az irányadó) átmenetileg inkább a forint gyengülésének irányába hat, ráadásul a Federal Reserve kamatemelésével kapcsolatos várakozások is nyomás alatt tartják a feltörekvő devizákat – mutat rá a TakarékBank elemzése. Az erősödésre a harmadik negyedév vége felé nyílik majd lehetőség, és az euró/forint kurzus 300-as szinten zárhatja az évet. Jövőre ennél is erősebb lehet a hazai deviza a prognózis szerint.
Oszlay András, a bank osztályvezetője a Világgazdaság kérdésére azt mondta, hogy az Államadósság Kezelő Központ nem fog több rövid lejáratú kincstárjegyet kibocsátani az MNB lépésére, hiszen nem akarja rövidíteni az adósságlejáratot. Inkább az lesz a jellemző, hogy noha a bankoknak nehezükre esik majd, hogy hosszú lejáratú kötvényeket vegyenek a rövid eszközök helyett, de nem nagyon lesz más választásuk.
Az elmúlt hetekben meredekké vált a magyar hozamgörbe (nagyot nőtt a különbség a rövid és a hosszú lejáratú papírok hozamai között), miután a rövid oldalon az MNB irányadó eszközének változása szorította lefelé a hozamokat, miközben a hosszú oldalon az euróövezetben látható kötvényeladási hullám okozta az emelkedést. Oszlay András úgy véli: a meredek hozamgörbével még egy évig együtt kell élnünk.
-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.