Új fejezetet nyitnának a kasszák

– Nemrégiben választották meg a pénztárszövetség élére. Új korszak jön a szövetségnél?

– Egy érdekképviselet életében különböző szakaszok vannak. A Stabilitást sokáig a magán-nyugdíjpénztárakat képviselő szövetségként azonosították, mostanra viszont a hangsúly az önkéntes- és egészségpénztárak irányába tolódott el. A legnagyobb magánpénztárak, a Horizont és a Szövetség kiléptek, ezért is változott a nevünk Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségre (Pénztárszövetség).

– Miért léptek ki a magánpénztárak?

– Személyes véleményem szerint ők is felismerték, hogy a súlyuk a szövetségen belül minimálisra csökkent az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakhoz képest. Érzékeltetésül, a Pénztárszövetség jelenleg az önkéntes nyugdíjpénztárak 93 százalékát, 1,078 millió főt, és az egészségpénztárak 75 százalékát, több mint 732 ezer tagot tömörít.

– A másik két magánkassza marad?

– Nem zárunk ki senkit a tagjaink közül. Sőt, nyitni kívánunk más irányokba, próbálunk pártoló tagként felvenni egyéb szervezeteket is, amelyek kapcsolódnak a pénztárakhoz, például a vagyonkezelőket.

– A magánpénztárak ellen számos kormányzati intézkedés zajlik. Most például adókedvezménnyel próbálja rávenni a kormány a megmaradt tagságot az állami rendszerbe történő visszalépésre. 300 ezer forintot is visszakaphatnak, ha a reálhozamot önkéntes nyugdíjpénztárba utalják át.

– Ez a kedvezmény eddig is létezett, ezért nem tartom valószínűnek, hogy az intézkedés komolyabb kilépési hullámot indíthat el a magánkasszáknál. Az önkéntes pénztárak pedig sok új tagot ezzel valószínűleg nem nyernek, hiszen a magánpénztári tagok jelentős részének van önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítása is.

– Azzal a pénztári javaslattal, hogy a magán-nyugdíjpénztári megtakarítást teljes egészében át lehessen vinni az önkéntes kasszákba, mi van most?

– Az egyik piaci szereplő már tavaly novemberben eljuttatta erre irányuló javaslatát az MNB-nek, de tudomásom szerint még nem kapott rá választ.

– Milyen most a pénztárak kapcsolata az MNB-vel és a kormánnyal?

– Szeretnénk új fejezetet nyitni. Volt egy feszültebb időszak néhány éve a magánpénztárak miatt, de ez már a múlt. Ezt tükrözi a névváltás is: mi az egyéni öngondoskodásban fontos szerepet játszó önkéntes- és egészségpénztárak érdekeit kívánjuk képviselni. Az a célunk, hogy rendszeresen, legalább félévente egyeztessünk az MNB vezetésével, több év kihagyás után konferenciát is szervezünk, amelyre meg szeretnénk hívni a döntéshozókat.

– Mit szeretnének elérni?

– A működési, szabályozási környezet hatékonyabbá tételét célzó javaslatainkra több példát is tudnék említeni. Véleményünk szerint a tagszervezési jutalékrendszer megérett az átgondolásra. Az átlépők jutalékozását mi sem támogatjuk, viszont az új tagok szerzése szinte lehetetlen a mostani feltételek mellett. Jelenleg egy ügynök a jogszabályi korlátok miatt egy átlagos minimum-tagdíjjal kalkulálva, tagdíjbefizetési alapon körülbelül 1000-2000 forint, míg kötési alapú jutaléknál 2000-4000 forint jutalékra számíthat egy pénztártag beszervezése után.

Egy másik javaslatunk szerint a választható portfóliós pénztáraknál egyszerűsíteni lehetne a befektetési politika módosítását is. Jelenleg ez – mivel egy valóban fontos és ennek révén okkal engedélyköteles szabályzat melléklete - közgyűlési és felügyeleti jóváhagyást igényel, vagyis bármilyen módosítása akár több hónapig húzódó folyamat. Így pedig nehéz a piaci változásokra időben reagálni. A tagságot talán jobban érdeklő kérdés, hogy szeretnénk elérni, hogy a pénztárak a nyugdíjas korú tagoknak részszolgáltatást is nyújthassanak. Jelenleg ugyanis választaniuk kell: vagy felveszik az összes pénzt, vagy bent hagyják a pénztárban. Örömmel látnánk azt is, ha a cafetéria-rendszerben a nyugdíjpénztárak előnybe kerülnének a rövidtávú megtakarításokkal szemben.

– Az év elején módosult szabályok még élesebbé tették viszont a versenyt a cafetérián belül, ez hogyan hatott a piacra?

– Egy 200 ezer forintos kereten belül egy hosszútávra szóló terméknek soha nem könnyű versenyezni az azonnal elkölthető elemekkel. Meglepő módon azonban a munkáltatói hozzájárulások mértéke az önkéntes nyugdíjpénztáraknál alig 2 százalékkal csökkent. A kiszámíthatóság, a magas hozamok, az öngondoskodás felértékelődése úgy tűnik, erősítik ezeket az intézményeket, így jobban átvészelik a cafetéria-változásokat. Az önkéntes egészségpénztáraknál a munkáltatói rész ugyanakkor 22 százalékkal csökkent. Fontos kiemelni emellett, hogy az egyéni befizetések mindkét pénztártípusnál növekedtek.

– A jegybank szerint mégis folyamatosan nő a nem fizető tagok aránya, a legutóbbi Stabilitási jelentés 30 százalék körül jár. Mi ennek az oka, és lehet-e ez ellen tenni?

– A pénztártagok egy részénél a munkáltató változása vagy a munkahely megszűnése áll a háttérben. Sokan azért léptek be annak idején, mert munkáltatói fizetett valamennyi tagdíjat, miután ez – az említett munkahelyváltással - megszűnt, nem fizettek tovább. Egyedi élethelyzet miatt is van, aki ideiglenesen felfüggeszti a tagdíjfizetést. Ez, hogy erre mód van, és az egyéni helyzethez lehet igazítani a nyugdíjra való spórolást, egyébként az egyik nagy előnye a pénztári megtakarításoknak. Természetesen ezek a pénztártagok is értékesek, mivel folyamatosan lehet velük kommunikálni, és megmutatni nekik a pénztári megtakarítások előnyeit.