A törvényjavaslat egyrészt az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos tájékoztatási szabályok kereteit módosítja. Az értékpapír-kibocsátókat érintő EU-irányelv 2013 óta hatályos, a tagállamoknak 2015. november 26-tól kell alkalmazniuk, ennek megfelelően a törvényjavaslat legnagyobb része e napon lépne hatályba.
A tervezet ezenkívül a biztosítási tevékenységről szóló törvényt pontosító és kiegészítő szabályokat készít elő, amelyek a gyakorlati tapasztalatok átültetését, és a magyarországi biztosítási piac biztonságosabbá tételét segítik.
A tervezet legnagyobb része ennek megfelelően a biztosítási tevékenységről szóló törvény módosítását teszi ki, de módosulna a tőkepiacról, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény, illetve a kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló jogszabály is.
Az értékpapír-kibocsátókkal kapcsolatban a tervezet előírásokat állapít meg többek között arra vonatkozóan, ha a kibocsátó székhely szerinti tagállama Magyarország. Rögzíti a székhely szerinti tagállam közzétételére vonatkozó követelményeket, illetve rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre is, ha a kibocsátó nem választott székhely szerinti tagállamot. Az uniós irányelvnek megfelelően a szolgáltatókkal szemben új szankciókat vezetnének be a tájékoztatási kötelezettségek megsértésekor: a maximális kiszabható bírság a vállalkozások esetében 10 millió euróra emelkedne.
A javaslat szerint az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét az MNB látná el. Bővülne a jegybank által az Európai Bizottság és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság irányába tett tájékoztatások köre is.
A biztosítási tevékenységről szóló törvény módosítása keretében a javaslat kimondja: az élet- és nem-életbiztosítók közötti pénzügyi, gazdasági és igazgatási együttműködés esetén is biztosítani kell a biztosítási ágaknak, valamint a biztosítók elszámolásainak megfelelő elkülönítését. Emellett a javaslat a vezető állású személyekkel kapcsolatban fogalmaz meg további követelményeket a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság szempontjából.
Rendelkezik a jogszabálytervezet az életbiztosítási szerződések megfelelő mértékű díjmeghatározásáról, valamint a javaslat úgy módosítja a biztosítási titok megtartásának a kötelezettségét, hogy a könyvvizsgáló teljes körűen hozzájusson a munkájához szükséges adatokhoz. Az előterjesztés emellett úgy is rendelkezik, hogy a biztosítási szerződéssel kapcsolatos adatokhoz az a pénzügyi intézmény is hozzájusson, amelynek a követeléséhez az adott biztosítási szerződés kapcsolódik.
A biztosítási csalások kiszűrése érdekében történő hatékonyabb adatcsere érdekében a javaslat módosításokat és pontosításokat határoz meg. A felszámolási eljárás esetére is szabályokat fogalmaz meg a javaslat, például az eszköznyilvántartásra vonatkozóan, és a kis biztosítók számviteli biztosítástechnikai tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközök külön eszköznyilvántartásba történő vételéről és az eszköznyilvántartás részletszabályairól is rendelkezik.
A tervezet szerint a felügyeletnek lehetősége lenne arra, hogy a standard módszer alkalmazásának előírása mellett többlettőke-követelményt is előírhasson.
A Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítóknak évente tájékoztatniuk kellene az MNB-t a biztosító más tagállamban létesített fióktelepe által, vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységével kapcsolatban. A biztosítási díjbevételt, a kárkifizetéseket és a kifizetett jutalékok összegét kellene tagállamonként közölni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.