Hitelek: tisztulást hoz az elszámolás

Látványos javulás következett be a lakossági hitelportfólió minőségében az első negyedévben, ami igen jelentős részben a devizaalapú jelzáloghitelek forintosításának, illetve az elszámolásnak köszönhető – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. A jegybank statisztikái szerint 2015 első negyedévének végén a háztartások hiteleinek 75,1 százaléka már késedelem nélküli minősítéssel rendelkezett, míg egy évvel korábban ez az arány 67,1 százalékos volt. Ilyen arányú rendben törlesztőhitel-állományra a válság kitörése óta nem volt példa, hiszen még 2010 elején is csak 73 százalék környékén mozgott a rendben teljesítő portfólió aránya.

A 90 napon túli késedelemben lévő hitelek aránya is látványosan csökkent az első negyedévben: márciusban 14,1 százalékot ért el, miközben egy évvel korábban még közelítette a 19 százalékot: igaz, eközben a 90 napon belüli csúszásban lévő tételek súlya 14-ről 16,8 százalékra emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy a hitelintézeti szektor 6213,5 milliárdos háztartási hitelállományából 4665 milliárd forintnyi a rendben teljesítő portfólióba tartozik, és nem egészen 880 milliárdnyi hitel van még három hónapon túli csúszásban. Ez persze normál piaci körülmények között még mindig nem túl szép arány, ám annak ismeretében, hogy 2013 elején a 90 napon túli késében lévő kölcsönök állománya megközelítette az 1300 milliárd forintot, mindenképp figyelemre méltó teljesítmény. A tisztulással párhuzamosan egyébként a portfólió mérete is látványosan zsugorodott: a bő 6200 milliárdos teljes állomány 9,4 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.

A jelzáloghiteleknél hasonló folyamatok játszódtak le a március végéig tartó egy év alatt: itt a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya 19,4-ről 14 százalék környékére esett vissza, miközben a rendben teljesítőké 67-ről 75 százalék fölé nőtt. A jelzáloghiteleknél szintén érezhető visszaesést regisztrált az állománynál az MNB: az egy év alatt 12 százalékkal, 4855,9 milliárd forintra csökkent. (Az összehasonlítást némileg nehezíti a jelzáloghiteleknél, hogy az első negyedévtől a jegybanki statisztika a háztartások – lakossági és egyéni vállalkozói ügyfelek – lakóingatlanokkal fedezett hiteleit veszi figyelembe, míg korábban a lakossági jelzáloghitelek adták a kalkuláció alapját.)

A javulásban nyilvánvalóan jelentős a szerepe a forintosításnak: ennek révén ugyanis – a kedvező átváltási árfolyam, illetve az elszámolás hatására – számottevően csökkent a folyamatban érintett háztartások törlesztési terhe. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az elmúlt években a háztartások folyamatosan nettó hiteltörlesztők voltak, vagyis több kölcsönt törlesztettek, mint amennyit felvettek, ami szintén hozzájárulhatott a portfólió tisztulásához. Emellett az új kihelyezéseknél – részben saját intézkedéseik, részben a szigorodó szabályozás nyomán – a korábbinál jóval konzervatívabbak a pénzügyi szolgáltatók, így a portfólió fiatalabb része vélhetően sokkal jobb minőségű, mint a korábban, leginkább 2006 és 2008 között kihelyezett. A javuló tendencia várhatóan folytatódik: az adósok jelentős része ugyanis a csökkenő törlesztőrészletek mellett fegyelmezettebben tud törleszteni, ráadásul árfolyamkockázattal nem, kamatkockázattal pedig csak hosszabb távon kell számolnia.

A hitelportfólió javulásának hatásai tisztán látszanak az átstrukturált állomány alakulásán is: az a teljes mennyiségen belül 1507,6 milliárd forinttal részesedett március végén, ami 26,3 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A mennyiségi csökkenés mellett itt is nagyon jelentős a tisztulás: a 90 napont túli késésben lévő tételek aránya egy év alatt 23,4-ről 18,4 százalékra csökkent, miközben a késedelem nélkülieké 58-ról 66,2 százalékra nőtt.