Az egészségpénztárak a cafeteriaháború vesztesei

A nyugdíjpénztárak jól vészelték át az év eleji cafeteriaváltozásokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint.

Az önkéntes nyugdíjkasszákba az első fél évben 35 százalékkal több tagdíj folyt be, mint tavaly ilyenkor, több mint 61 milliárd forint volt a bevétel. A munkáltatói befizetések annak ellenére szinten maradtak, hogy a nyugdíjpénztárak az idéntől a korábbinál is nagyobb versenyben vannak a cafeterián belül a juttatásokért, hiszen egy 200 ezer forintos, kedvezményesen adózó kereten osztoznak olyan azonnali juttatásokkal, mint az Erzsébet-utalvány vagy az egészségpénztár. A munkáltatók az első hat hónapban 18 milliárd forintot utaltak a munkavállalók nyugdíjpénztáraiba, maguk a tagok pedig 26,3 milliárd forinttal gyarapították a számláikat, ez 10 százalékkal több a tavalyinál.

A taglétszám még mindig csökken, de egyre lassabban. A fél év végén 1,163 millió tagjuk volt az önkéntes nyugdíjkasszáknak, ez 6,7 ezerrel marad el a tavaly év végitől. Bizakodásra ad okot, hogy az új belépők száma növekszik, 2014 első felében csak 13,9 ezren választották az időskori öngondoskodásnak ezt a formáját, az idén az első hat hónapban viszont 16,5 ezren léptek be valamelyik nyugdíjpénztárba. Az idősebb pénztártagok száma is növekszik azonban, egyre többen töltik be a nyugdíjkorhatárt, és részesülnek szolgáltatásban. A többség egy összegben felveszi a pénzt, június végén mindössze 1186 egykori pénztártag kapott járadékot.

A pénztártagok megtakarításai folyamatosan nőnek, egy átlagos ügyfél már 983 ezer forintot tart nyugdíjpénztárban, az átlagos havi befizetések pedig lassan megközelítik a 9 ezer forintot. A hozamok is hozzájárulnak az egyenlegek növekedéséhez. Az első hat hónapban a vagyonkezelők több mint 46 milliárd forinttal gyarapították a tagok megtakarításait. A pénztárak vagyonának nagyobbik fele egyébként magyar állampapírban van. A pozitív hozam a pénztárak működéséhez is elengedhetetlen, ennek a terhére tudnak ugyanis pénzt elvonni a nem fizető tagok számláiról a működésük finanszírozásához. A pénztárak enélkül veszteségesek, az idén az első hat hónapban 459 millió forinttal haladták meg a működési célú kiadásaik a bevételeiket.

Az egészségpénztárak jobban megsínylették a cafeteriaszabályok szigorítását. A tagdíjbevételeik 2014-hez képest 8,35 százalékkal csökkentek, ezen belül a munkáltatói befizetések több mint 8,5 százalékkal estek vissza. Az első hat hónapban 20,6 milliárd forint folyt be az egészségpénztárakba, ez 2008 óta a legalacsonyabb összeg. A befizetések elmaradása azért is fájó, mert a pénztártagok száma az idén megugrott, január óta több mint 20 ezerrel nőtt a tagság, és június végén történelmi csúcson állt, megközelítette a 1,142 milliót.

A tagok még annál is több pénzt költöttek el az év első felében, mint amennyit befizettek, összesen 26 milliárd forint folyt ki a pénztárakból, amelyeknek a vagyona így 57 milliárd forintra apadt. Ebből 14,8 milliárd forintért vásároltak gyógyszereket a tagok, gyógyászati segédeszközökre pedig 5,1 milliárdot költöttek. Viszonylag jelentős összeget hagynak még az ügyfelek a magánrendelőkben is, az idén az első hat hónapban ez megközelítette az 5,3 milliárd forintot.

A magánnyugdíjpénztárak taglétszáma 60 ezer alá csökkent az év közepére. A kötelező tagdíjbefizetések miatt az első fél évben 330 millió forint folyt be a pénztárakba tagdíj címén, vagyis egy átlagos pénztártag valamivel több mint 900 ezer forinttal gyarapította a számláját. A magánkasszák vagyonkezelői ennél lényegesen nagyobb mértékben járultak hozzá a vagyon gyarapodásához, a befektetéseken 12,9 milliárd forintnyi hozamot értek el hat hónap alatt, így a tagok összvagyona lassan megközelíti a 220 milliárd forintot, vagyis egy átlagos számlán már 3,67 millió forint van. Működési szinten a pénztárak viszont még mindig veszteségesek, 196 millió forintos bevételt értek el fél év alatt, a kiadásaik pedig 222 millió forintot tettek ki.

Az első hat hónapban csaknem 70 százalékkal nőtt a biztosítók adózott eredménye a jegybank adatai szerint. A piaci szereplők nettó profitja 26,6 milliárd forint lett, ilyen magas nyereségük utoljára a különadók bevezetése előtt volt a biztosítóknak. A biztosítástechnikai eredmény az idén már mind az élet-, mind a nem életágban pozitív. Az életbiztosítási szerződések száma enyhén csökkent, de öröm az ürömben, hogy a visszaesés kizárólag az egyszeri díjas szerződéseket érintette, a folyamatos díjasoknál enyhe növekedés volt. Vélhetően az adókedvezményes nyugdíjtermékeknek is köszönhetően nőtt mind a vegyes, mind a unit linked szerződések száma. Az életbiztosítási díjbevételek 2 százalékkal csökkentek a tavalyi első fél évhez képest. A nem életágon 6,4 százalékos díjbevétel-növekedést mért az MNB. A növekedés motorja a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás volt, amelynél 11,7 százalékkal, 53,8 milliárd forintra nőtt a díjbevétel. A szerződések száma is emelkedett a tavalyi év közepe óta, de az átlagdíj így is több mint 10 százalékkal nőtt.

Az első hat hónapban csaknem 70 százalékkal nőtt a biztosítók adózott eredménye a jegybank adatai szerint. A piaci szereplők nettó profitja 26,6 milliárd forint lett, ilyen magas nyereségük utoljára a különadók bevezetése előtt volt a biztosítóknak. A biztosítástechnikai eredmény az idén már mind az élet-, mind a nem életágban pozitív. Az életbiztosítási szerződések száma enyhén csökkent, de öröm az ürömben, hogy a visszaesés kizárólag az egyszeri díjas szerződéseket érintette, a folyamatos díjasoknál enyhe növekedés volt. Vélhetően az adókedvezményes nyugdíjtermékeknek is köszönhetően nőtt mind a vegyes, mind a unit linked szerződések száma. Az életbiztosítási díjbevételek 2 százalékkal csökkentek a tavalyi első fél évhez képest. A nem életágon 6,4 százalékos díjbevétel-növekedést mért az MNB. A növekedés motorja a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás volt, amelynél 11,7 százalékkal, 53,8 milliárd forintra nőtt a díjbevétel. A szerződések száma is emelkedett a tavalyi év közepe óta, de az átlagdíj így is több mint 10 százalékkal nőtt. -->