Lassabban fogy a tavalyinál a növekedési hitel

A tavalyinál sokkal lassabban fogynak a Növekedési Hitelprogram (NHP) második szakaszának kölcsönei az idén. A hitelintézetek a jegybank adatai szerint július végéig a kis- és középvállalkozásokkal 242 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket a kedvezményes hitelre, a folyósított kölcsönök volumene pedig mindössze 174 milliárd forint volt. Az NHP tavaly is lassan indult, a nyári hónapokban viszont már annyira pörgött a program, hogy az első hét hónap után a szerződéskötések már 267 milliárd, a folyósítások pedig 216 milliárd forintnál tartottak.

A nyár most is valamivel erősebb, mint az év eleje, ebben a szezonalitás is szerepet játszhat, hiszen az olcsó hitelt igénybe vevők között felülreprezentáltak az agrárvállalkozások. Az idén júliusban 43,5 milliárd forint értékben kötöttek NHP-s szerződéseket a bankok és takarékszövetkezetek, a kihelyezett állomány 33,4 milliárd forint volt.

A kockázatosabb cégek finanszírozását lehetővé tévő NHP+ is elindult mostanra, ennek a jelentősége viszont még csekély lehet, hiszen az első szerződések aláírásánál tarthatnak a bankok. Így a 2013 októberében indult NHP második szakaszában 825,8 milliárd forintnál tart a szerződések volumene, a folyósított állomány pedig 646,5 milliárd forint lett.
Tekintettel arra, hogy az NHP második szakaszában a hitelintézetek csupán a forrásoknak legfeljebb 10 százalékát fordíthatják hitelkiváltásra, az új hitelek dominálnak a programban. Az elmúlt 22 hónap adatai alapján a kihelyezések 95 százaléka új hitel, és ezeknek csaknem kétharmada beruházási hitel vagy pedig lízingügylet volt. Az új forgóeszközhitelek tették ki a szerződéseknek valamivel több mint negyedét, az NHP-s kölcsönök 9 százalékát pedig az uniós támogatások előfinanszírozására igényelték a vállalkozások.

A beruházási hitelek átlagos futamideje 6,9 év volt, a forgóeszközhiteleket 2,5 évre, az EU-s előfinanszírozáshoz szükséges kölcsönöket 2 évre veszik fel a cégek. A kölcsönök öt százalékát kitevő kiváltó hitelekből a cégek meglévő drága kölcsöneiket cserélhették olcsóbbra. A vállalkozásoknak csaknem háromnegyede valamilyen forinthitelt, a többiek a devizahiteleiket váltották így ki.

A hiteltípusok folyósítása összefügg a hitelintézetek méretével. A forgóeszközhiteleket például legnagyobb részben a nagybankok folyósítják, náluk emiatt mindössze 56 százalék az új beruházási hitelek aránya. A kisebb bankok és takarékok leginkább új beruházási hiteleket nyújtanak, az NHP-s forrásaik 83 százalékát így helyezik ki. Az EU-s támogatások előfinanszírozására is főleg a nagybankok adnak hitelt, de a takarékoknál is viszonylag magas az ilyen ügyletek aránya.

Az NHP két szakaszában, a 2013 nyarán lezajlott 701 milliárdos, valamint a jelenleg már 800 milliárd forint fölött járó új etapban összesen csaknem 30 ezer hitelügyletet kötöttek meg, és több mint 24 ezer vállalkozás jutott olcsó finanszírozáshoz. A kölcsönöknek csaknem negyedét agrárcégek vették fel, de a kereskedelmi és a javítási szektor, továbbá a feldolgozóipar is 20 százalék fölött részesedett. Az NHP-s források 30 százalékát a Közép-Magyarország régió cégei szívták fel.