Beindult a lakáshitelpiac

Megugrott a nyár közepére a lakáshitelek volumene. A jegybank adatai szerint júniusban 33,5 milliárd, júliusban pedig már 36,7 milliárd forintnyi lakáskölcsönre kötöttek szerződést a hitelintézetek, a folyósított hitelösszeg pedig 27,5, illetve 30 milliárd forint volt ezekben a hónapokban.

A növekedés látványos, hiszen a szerződések összege tavaly júniushoz és júliushoz képest több mint 60 százalékkal emelkedett, a folyósított hitelek összege pedig 45 százalékkal nőtt. Igaz, ezek a hitelek jócskán elmaradnak a válságot közvetlenül megelőző időszak kihelyezéseitől, 2008 nyarán ugyanis a 80 milliárd forintot is meghaladta havonta a lakáshitel-szerződések összege, de a volumen lassan megközelíti a 2005–2006-os békeévek folyósításait, vagyis – első látásra legalábbis – kezd helyreállni a lakáshitelezési piac.

A fellendülésnek a bankok szerint alapvetően három oka van. Egyrészt beindult az ingatlanpiac, a Duna House például úgy becsülte, az év hetedik hónapjában több mint 12 ezer ingatlan cserélt gazdát, a harmadával több, mint egy évvel ezelőtt. „A lakástranzakciók száma rekordot döntött júliusban, bár igaz, hogy ez nem akkora ugrás, mint amit a jelzáloghitelpiacon látunk” – mondták lapunknak a K&H Bank szakértői. Az FHB szerint is az egyik fontos tényező a lakáspiac élénkülése volt, a keresleti oldalon sokszor évek óta halasztott igények jelennek most meg.

A másik fontos tényező az elszámolással érintett hitelek kiváltása volt. Ezek az ügyletek viszont hiába vannak ott a statisztikákban, valójában nem növelik a lakáshitelek mennyiségét, csak a verseny élénkülését jelzik. A devizahiteleseknek az elszámolás után 30 napot kellett várniuk, hogy felmondhassák a régi banknál a hitelüket, és új hitelintézetet keressenek. A csere megérhette, hiszen a svájcifrank-alapú lakáskölcsönöket jellemzően 6-7 százalékos THM-mel vették fel annak idején, az euróalapúakat pedig még drágábban, így a forintosítás után is hasonló kamatot kaptak az adósok. A forinthitelt viszont júliusban már átlagosan 5,75 százalékos THM-mel adták a bankok.

A júniusi statisztikából még csak 2,5 milliárd forintot visznek el az ilyen hitelkiváltások, de a jegybank legfrissebb Hitelezési folyamatok című kiadványában is jelzi, hogy a folyamat még a harmadik negyedévben is tartani fog. A lapunknak nyilatkozó bankok szerint is sok kiváltó hitel lehet a júliusi adatokban, a Budapest Bank szerint akár 30-35 százalékot is elvihetnek ezek a kölcsönök. Az OTP úgy véli: ezeknek a kiváltásoknak egy része valójában nem is két bank között ment végbe, sokszor előfordult, hogy egy ügyfél a saját pénzintézeténél cserélte le a hitelét egy kedvezőbbre.

A családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) is júliusban indult, arról viszont megoszlanak a vélemények, hogy a várva várt új szocpol hatott-e már a hitelezésre. A Raiffeisen Bank szerint a hitelkiváltásokhoz hasonló nagyságrendben játszhatott szerepet a növekedésben a CSOK, az FHB és a K&H szerint is hozzájárult a piac bővüléséhez, az MKB-nál viszont még nem érzékelték az újfajta kedvezmény hatását.

Az alapkamat és a bankközi kamatlábak csökkentése a meglévő hitelállomány – jellemzően referenciarátához kötött – kamatát is folyamatosan csökkenti. Egy átlagos lakáshitel kamata a hetedik hónapban már csak 5,88 százalékos volt.

Az alapkamat és a bankközi kamatlábak csökkentése a meglévő hitelállomány – jellemzően referenciarátához kötött – kamatát is folyamatosan csökkenti. Egy átlagos lakáshitel kamata a hetedik hónapban már csak 5,88 százalékos volt. -->