Extrém kockázatokra figyelmeztet az MNB

A pénzügyi piacokon megjelenő, engedély nélkül tevékenységet végző szolgáltatók jellemzően hangzatos, rövid távon is magas hozamokat ígérve igyekeznek felkelteni a befektetők érdeklődését. Ezek az ajánlatok azonban kimagasló kockázattal járnak, s komoly anyagi kárt is okozhatnak - figyelmeztetett az MNB.

Az MNB 2013 októbere óta 82 piacfelügyeleti eljárást indított, melyből 49 eset jogosulatlan szolgáltatással állt összefüggésben. Jelenleg mintegy 50 piacfelügyeleti eljárás van folyamatban, ebből 40 eljárás 2015-ben indult. A felügyeleti fellépést az esetek többségében itt is az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenységek gyanúja indokolta. A jogsértő gyakorlatot folytatók elrettentése érdekében a jegybank 2015-ben is több mint 1,3 milliárd forint összegben szabott ki piacfelügyeleti bírságot és az esetek többségében büntetőeljárást is kezdeményezett.

Befektetés előtt az MNB honlapján elérhető nyilvános adatbázisból könnyen ellenőrizhető, hogy az adott pénzügyi intézmény engedéllyel végzi-e tevékenységét. Azon szolgáltatók (cégek, természetes személyek), amelyek nem szerepelnek a jegybanki nyilvántartásában, nem jogosultak e tevékenységek végzésére - jelezte a jegybank.

A kizárólag internetes felületeken megjelenő, egzotikus országokban bejegyzett cégek sokszor pilótajáték-szerű forrásgyűjtési tevékenységet végeznek. Ennek sajátossága, hogy nem végeznek tényleges pénzügyi, gazdasági tevékenységet: az ígért magas hozamot így addig tudják fizetni (fenntartva a befektetői elégedettséget), amíg elegendő új ügyfelet képesek bevonni, s azok befizetéseiből a régebbi ügyfelek hozamait fedezni. Új csatlakozó ügyfelek híján viszont tevékenységük összeomlik.

Egyes, a pénzügyekben kevéssé járatos kisbefektetőket a korábbi évekhez képest alacsony betéti kamatok terelhetik a bizonytalan hátterű, ismeretlen befektetések felé, noha a biztonságosabb termékek reálkamata nem csökkent a korábbiakhoz képest - közölte az MNB. A jelenlegi 2-3 százalékos banki betéti kamatok például – a mostani 0 százalék körüli inflációnál – ténylegesen 2-3 százalék reálkamatot jelentenek, ami megfelel a korábbi, 4-5 százalékos inflációs környezetben elérhetett 6-8 százalékos betéti kamatnak. Akiben ugyanakkor a korábbi kamatszint rögzült, ma is ezt a teljesíthetetlen megtérülést várhatja el megtakarításainál. A betéti kamatokat jelentősen meghaladó hozam ígérete – főleg tőke- vagy hozamgaranciával, rövid távon – a mai piaci környezetben azonban nem reális, gazdaságilag nem termelhető ki. Az ilyen ígéretek rendkívül kockázatosak, azokat fenntartásokkal kell kezelni.

A jogosulatlan szolgáltatók a befektetőktől jellemzően készpénzben, az adófizetéssel és a pénzmosás megelőzésével kapcsolatos előírásokat mellőzve veszik át a befektetésre szánt összegeket. Emellett nem rendelkeznek a jogszabályok, egyéb szakmai előírások által előírt – jelentős ügyfélvédelmi garanciát biztosító – tárgyi, személyi és anyagi feltételekkel sem. Mindez tovább növeli a befektetés kockázatát.

Az engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmények esetleges fizetésképtelensége, felszámolása esetén a betét- és befektető-védelmi garanciaalapok kártalanítást nyújtanak. Az MNB nyilvántartásaiban nem szereplő – gyakorta külföldi székhelyű, idegen ország jogrendje alá tartozó – társaságok ügyfelei azonban kizárólag a (sokszor bizonytalan kimenetelű) bírósági eljárásokban tudják érvényesíteni kárigényüket.