Fényesen bebizonyította kérőinek a London Stock Exchange Group, hogy nem kötnének vele rossz üzletet: a tőzsdeüzemeltető tavaly 85 százalékkal 336 millió fontra növelte adózott nyereségét az előző évihez képest, miközben forgalma 78 százalékkal 2,29 milliárd fontra nőtt. S hogy a részvényesek jókedvét fokozzák – vagy még egy felvásárlás előtt ürítsenek egyet a kasszán –, a korábbi 25,2 penny helyett 36 pennys osztalék kifizetését javasolják a közgyűlésnek, ez a tavalyelőttinél 20 százalékkal magasabb. Sőt, a cég – a nyugdíjazás előtt álló Xavier Rolet vezérigazgató szavai szerint – az idén még ennél is jobb teljesítményre lesz képes, növekedési lehetőségeik pedig – partnerek bevonásával – korlátlannak tekinthetők. A számok láttán érthető az LSE-ért indított licitcsata, amelynek kiváltója a frankfurti tőzsdét üzemeltető Deutsche Börse AG által tett, 20 milliárd euró értékű fúziós kezdeményezés volt. Ennek hírére a New York-i mellett számos kisebb európai börzét működtető Intercontinental Exchange (ICE) is jelezte érdeklődési szándékát, és a chicagói árutőzsdét birtokló CME-csoport is ellenajánlat készítésén gondolkodik. Legújabb kérőként a Hong Kong Exchanges & Clearing csatlakozott hozzájuk, és „szorosan követi” az eseményeket – nyilvánvalóan a közbeavatkozás szándékával.
Annyi biztos, hogy a milánói börzével kiegészült LSE önmagában is jó parti, vagyis eladása, beolvasztása nem szükségszerű. Annál is inkább, mert bármelyik potenciális jelölt venné át Londonban a marsallbotot, az igencsak megrövidülne a kezében, a versenyhatóságok korábbi jelzései szerint ugyanis csak jelentékeny vagyoneladásokkal lehet biztosítani, hogy ne torzuljanak szerfelett az erőviszonyok.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.