Libikókán a blue chipek

Betett a világpiaci olajárak mélyrepülése és az orosz–ukrán válság tavaly a Budapesti Értéktőzsde legnagyobb forgalmú és piaci értékű részvénykibocsátó cége közül háromnak is. Legnagyobbat a Mol bukott, csaknem 325 milliárd forintos adózás utáni vesztesége negatív rekordnak számít, ekkora mínuszt még sohasem szenvedett el a hazai energetikai óriás. Az olajárak miatt ugyanis a kutatás-termelési szegmensben lévő eszközeinek értékéből 2015 utolsó negyedében 500 milliárd forintnyit le kellett írnia. Mint a különség mutatja, ez utóbbi nélkül a Mol nyereséges lett volna.

Közvetve a Richter és az OTP Bank eredményén is faragtak az alacsonyabb olajárak, miután a két társaságnak jelentős a kitettsége Oroszországban, mely a világ OPEC-en kívüli legnagyobb olajtermelője, így bevétele erősen függ a fekete arany árától. Márpedig annak csökkenése miatt az oroszoknak kevesebb pénzük maradt a többi közt gyógyszervásárlásokra és pénzügyi szolgáltatásokra, és ugyanezzel a hatással járt az Ukrajnával elhúzódó konfliktus is. Utóbbi miatt az orosz rubel annyira leértékelődött a külföldi devizákkal szemben, hogy a Richter ottani árbevéte forintra átszámítva jóval kisebb lett, ráadásul a magyar gyógyszercég Ukrajnában az egy évvel korábbinál feleakkora forgalmat tudott elérni.

Annyival jobban járt az OTP a Molnál, hogy legalább az oroszországi és ukrajnai mínuszait követően is nyereséges maradt, sőt a hitelintézet eredménye a devizahitelek forintosításán tavalyelőtt elszenvedett veszteség miatti alacsony bázishoz képest a legnagyobb arányban haladta meg a 2014. évit a blue chipek közül. E tekintetben az OTP még a mindkét évben profitot termelő Richtert is lekörözte, melynek pozitív nyeresége ugyancsak egy egyszeri tétel – a cariprazine amerikai forgalmazásának jóváhagyása kapcsán az Allergantól kapott mérföldkő bevétel – miatt lett több mint a duplája a tavalyelőttinek.

Úgy tűnik, az idén fordulhat a blue chipek szerencséje. Míg 2016 mind a Mol, mind az OTP számára könnyebbnek ígérkezik, addig a Magyar Telekomnak és a Richternek nehezebb lehet. Igaz, a Telekom már tavaly is valamivel kisebb nyereségre tett szert, mint egy évvel korábban, annak ellenére, hogy az év végén elnyert informatikai megrendelései megdobták az árbevételét.

Ám e szint megismétlésére az idén aligha lesz módja. A távközlési liberalizációval beszűkült üzleti lehetőségei miatt profilidegen tevékenységekbe is belevágó cég ugyanis a rezsicsökkentés miatt tavaly július végével kénytelen volt kiszállni a saját energiaszolgáltatásból, azt ez évtől már a MET-tel közös vállalatán keresztül végzi, melynek forgalma azonban értelemszerűen már nem számít bele a Telekom-csoportéba. Ennek következtében annak idei árbevétele akár több mint tíz százalékkal is alacsonyabb lehet az előző évinél.

E visszaesés mintegy felével megúszhatja a Richter, melynek euróban számított árbevétele a tavalyi 3,3 százalékos növekedéssel szemben 2016-ban akár 5 százalékkal is csökkenhet az orosz piac miatt. Bár utóbbin a gyógyszercég az idén 3 százalékos bővülést vár, ez csak akkor jelenthet növekedést forintban, ha az orosz deviza magához térne, és ennél nagyobb mértékben nyerné vissza erejét.

A tőzsdei cégek tavalyi mutatói megerősítik azokat a korábbi elemzői véleményeket, melyek szerint a hazai részvények az idei árfolyam-emelkedésüknek köszönhetően már egyáltalán nem számítanak alulértékeltnek. Saját tőkéjük alapján csupán a Mol, a Telekom és a Masterplast papírjainak drágulása lehet indokolt, a Rábát és a 4iG-t a piac pont az értékén kezeli, az OTP-t és a Richtert viszont másfélszer magasabbra, mint ami a számaikból következik.