Részvény helyett állampapírt vesz a lakosság

Majdnem 100 milliárd forintért vásároltak értékpapírokat a kisbefektetők januárban, így újabb rekordot döntött a háztartások értékpapír-állománya. Az első hónap végén már 7861,3 milliárd forintnyi értékpapír volt a lakossági számlákon, több mint 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az értékpapírszámlák gyarapodása azonban nem jelenti azt, hogy a magyar lakosság kockázati étvágya nőtt volna.

Továbbra is az állampapír a legkedveltebb befektetés, januárban a háztartások csaknem 160 milliárd forintnyi friss megtakarítással finanszírozták az államadósságot. A kisbefektetők állampapír-állománya így 3340 milliárd forintra nőtt, ez az államadósság 13 százaléka. A rövidebb és a hosszabb forintos állampapírt is veszik a háztartások, az egy éven belül lejáró kincstárjegyekből az első hónapban 118,5 milliárd forintnyit vettek, az éven túli kötvényekből 41,8 milliárd forintnyi fogyott. A kiváló értékesítési adat egyébként nem meglepő, hiszen az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) sokkal gálánsabb, mint a bankok. Miközben a hitelintézetek átlagosan 1 százalék körüli kamatot fizetnek a lekötésekre, az egyéves Kamatozó Kincstárjegy kamata januárban még 2,75, a Féléves Kincstárjegyé pedig 2,5 százalékos volt. A magas kamat mellett a forgalmazó bankok is az állampapírok felé terelik a lakosságot, hiszen komoly jutalékot kapnak az ÁKK-tól az eladott értékpapírok után.

A banki kötvények ezzel szemben nem kellenek a kisbefektetőknek, januárban is folytatódott a korábbi tendencia, 18 milliárd forintnyi hitelpapírt váltottak vissza, a lakosság banki kötvényállománya most már alig éri el a 300 milliárd forintot. Ez érthető: a bankoknak nincs szükségük friss forrásra, és nem akarnak versenyezni a lakosság kegyeiért az állammal. Februárban is hasonlóan alakulhatott a helyzet: a háztartások állampapír-állománya az ÁKK adatai alapján valószínűleg tovább emelkedik majd, a banki kötvényeké pedig, akárcsak az elmúlt 19 hónap mindegyikében, csökken majd.

Érdekes fejlemény a statisztikában, hogy háztartások számláiról eladtak 8,4 milliárd forintnyi egyéb pénzügyi vállalat által kibocsátott kötvényt. Ebbe az értékpapírtípusba tartoznak a Quaestor-kötvények is, amelyekből a kisbefektetőknél csupán 28,4 milliárd forintnyi maradt. Az MNB egyébként a vélhetően értéktelen hitelpapírokat január végéig nem értékelte le.

A befektetési alapok sem mentek jól januárban. A háztartások 36,4 milliárd forintnyi befektetési jegyet váltottak vissza, emellett a piacok esése miatt további 13,9 milliárd forintot veszítettek az alapokon. A lakosság január végén 3831 milliárd forintnyi befektetési jeggyel rendelkezett. A visszaváltások mögött egyrészt a tőkepiac gyengélkedése állhat: a korábban jól teljesítő, ám tavaly és az idei év elején inkább bukó vegyes alapokból sokan kiábrándultak. Ezt az sem kompenzálta, hogy az ingatlanalapok aranykora visszatérni látszik, annyi pénz áramlik beléjük, hogy a portfóliókezelőknek komoly kihívás a vagyont megfelelő ingatlanokra elkölteni. A részvénypiac továbbra sem lelkesíti a kisbefektetőket. Januárban 4,5 milliárd forintnyi magyar részvényt adtak el a háztartások, emellett 3,2 milliárd forintot buktak is a tőzsdén, így a hónap végén már csupán 323 milliárd forintnyi részvény maradt a számláikon.