A biztosítók járnak az élen a költségek rejtegetésében, a vegyes (vagy hagyományos) biztosítások költségei legtöbbször gyakorlatilag teljesen ismeretlenek mind a cég ügyfele, mind pedig az értékesítő számára. Ez alól egyedül a vegyes nyugdíjbiztosítások képeznek kivételt, amelyeknek a TKM-értékeit már megtalálhatjuk a Mabisz weboldalán.
A TKM-kimutatás várhatóan július 1-jétől lesz kötelező a többi biztosítás esetén is – ez azonban sajnos nem jelent garanciát arra, hogy előre megismerhetünk minden költséget. A unit-linked biztosítások közzéteszik többek közt a teljes állományra vetített folyó költségeiket, ami legtöbbször „alapkezelési költség” néven szerepel, azonban ez közel sem tartalmazza az összes költséget, amit ténylegesen az alapkezelésért fizetnünk kell. Számos biztosító a fix költségen felül még felszámít az általunk választott eszközalapokra plusz néhány százalékos kezelési költséget (és van, aki ezt még csak fel sem tünteti), és az eszközalap vagyonát más (gyakran cégcsoporton belüli) alapokba fekteti tovább. Sőt olyan alapok alapja konstrukciók is vannak, amelyek más alapok alapja konstrukciókba fektetnek; minden egyes ilyen „rétegnek” pluszköltsége van, amelyből az ügyfél mindössze csak az árfolyamok kedvezőtlen alakulását látja.
Utóbbi egy alapkezelőnél is könnyen előfordulhat. Bár az alapok költségeit jellemzően feltüntetik a kulcsfontosságú befektetési információs dokumentumban (KIID), az alapok alapja konstrukciók mögöttes alapjainak kezelési költsége itt is mindössze árfolyamveszteségként jelentkezik. Gyakran előfordul ezért, hogy az alapkezelő létrehoz egy alapok alapja konstrukciót, amely továbbfektet néhány cégcsoporton belüli alapba, sőt olyan „alapok alapja” konstrukció is létezik, amely mindössze egy darab másik alapba fektet, csak rárak még néhány százalékos kezelési költséget.
Így a befektetési lehetőségeket kínáló cég – illetve cégcsoporton belüli különféle szereplők – úgy marzsolják meg akár többszörösen is az ügyfelet, hogy ő mindössze egy barátságos, 1-2 százalékos vagyonarányos költséget lát a befektetői tájékoztatóban.
A táblázatban szereplő példában 10 000 000 forintot fektet be az ügyfél egy unit-linked biztosítás kötvényekbe fektető alapok alapja eszközalapjába, amely továbbfekteti a pénzt egy alapkezelő alapok alapja konstrukciójába, amelynek részalapja 5 százalékos éves hozamot ér el, és minden lépcső 1 százalékos költséget von el, valamint a biztosító is számol fel 1 százalékos, fix alapkezelési költséget. A többlépcsős költség miatt az ügyfél mindössze azt látja, hogy a befektetése 1,88 százalékos hozamot ért el, amelyből az 1 százalékos költség levonása után 0,86 százalékot kap meg. Arról nincs tudomása, hogy ő 86 258 forintot, míg a befektetési cég(csoport) 413 742 forintot keresett a befektetésén. A példa sarkos: ilyen, 4-5 lépcsős befektetésekkel csak elvétve találkozhatunk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.