Ütik a Swatchot

Március végén jelentette be a kínai pénzügyminisztérium, hogy április 8-tól változik a külföldről online megrendelt áruk után fizetendő adó mértéke. A lépés elsősorban a luxustermékek elektronikus kereskedelmét sújthatja, mivel ezek esetében a korábbinak a többszöröse lehet a befizetendő adó, az ékszereknél 10-ről 15 százalékra, a gyémántot is tartalmazó ékszereknél 10-ről 30 százalékra, a luxusóráknál a korábbi 20-30-ról 30-60 százalékra emelkedett az adó mértéke.

Az adóemelés már csak azért is érzékenyen érinti a luxuscikkek gyártóit, mert a luxustermékek globális piacából 10-15 százalékot ad Kína, ráadásul a kínai magánszemélyek adják a luxustermékek iránti globális kereslet közel 40 százalékát, vagyis az összes ilyen áru mintegy 80 százalékát külföldön vagy külföldről szerzik be. Ez elsősorban annak tudható be, hogy részben az erős jüan miatt magasak a belföldi árak, így Európában vagy Japánban olcsóbban tudnak vásárolni a kínaiak, akik egyre inkább az online vásárlást preferálják. A megemelt adók miatt viszont a kínaiak csökkenthetik a vásárlásaikat, ami érzékenyen érintheti a prémium ruházati termékeket, órákat, ékszereket gyártó vállalatokat, amelyeknek a bevételei egyébként is nyomás alá kerültek az elmúlt hónapokban, mivel a globális bevásárlóturizmus forgalma csökkent.

A kínai piac a luxustermékeket gyártó cégek üzemi eredményének átlagosan 15-17 százalékát adja, a kínaiak Kínán kívüli vásárlásai viszont további 20-25 százalékot tesznek ehhez hozzá. A szórás ezen belül nagy, hiszen a prémium szemüvegeket gyártó Luxottica kínai kitettsége minimális, a Richemont, a Burberry, az LVMH vagy a Prada üzemi eredményének negyedét-ötödét a kínaiak országhatáron túli vásárlásai adják, az óragyártó Swatchnál ez az arány közel 32 százalék, ez utóbbi lehet az egyik nagy vesztese az adóemelésnek.

És hogy kik nyerhetnek az adó mértékének megemelésén? A szektor vállalatai nagy valószínűséggel átalakítják majd kínai árazásukat, mivel az importált termékekre kivetett adó miatt kieső online keresletet a kínai eladásokkal pótolhatják. Jelenleg több luxustermékgyártónál is akár 80 százalékkal magasabbak lehetnek a kínai árak az európaiakhoz képest, ez pedig nehezen fenntartható, a magas importvámot és a forgalmi adót figyelembe véve is legfeljebb 30-35 százalékosnak kellene lennie a különbségnek az árakban, vélik a Morgan Stanley elemzői, akik szerint a kiegyensúlyozott globális árazást alkalmazó cégek, így az LVMH, a Richemont, a Kering vagy a Tiffany részvényeit érdemes venni a szektoron belül.