Az állam a Molban: nyeretlen ötéves

Nincs szó „luxusberuházásról”, hanem az üzleti kalkulációkon is túlmutató, nemzeti vagyongyarapodással együtt járó lépésről – értékelte Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságában 2011. május 30-án, hogy a magyar állam hat nappal korábban megvette az orosz Szurgutnyeftyegaz 21,22 százalékos Mol-részvénycsomagját. Bizonygatásra azért kényszerült Fellegi, mert a pakett összességében közel 500 milliárd forintba került. Amit az Orbán-kormány annak a Nemzetközi Valutaalapnak az 1,88 milliárd eurós hiteléből teremtett elő, mely ellen korábban szabadságharcot hirdetett.

Olajrészvényeivel mindössze tizennégy napig állt nyerésre az állam. Azt követően ugyanis, hogy megállapodott az oroszokkal, a részvények darabjáért 22 467 forintot fizet, a Mol-papírok árfolyama a Budapesti Értéktőzsdén néhány nap alatt közel 24 ezerre kúszott fel, majd fokozatosan esni kezdett, és 2011. június 15-én már 22 350 forinton zárt. E szintet az utóbbi öt évben megközelíteni sem tudta, de a 2013. január 21-én elért 19 ezer forinttól is távol áll.

Az olajpapírok például múlt pénteken 16 500 forinton zártak. Ez 27 százalékkal alacsonyabb, mint amennyit az állam öt éve fizetett értük. Ami azt jelenti, hogy ha pénteken eladta volna a Mol-pakettjét, akkor 132 milliárd forinttal kevesebbet kapott volna azokért, mint amennyit 2011 májusában kifizetett.

Igaz, az állam összvesztesége ennél kisebb lenne, miután az energetikai társaságtól immár öt éve rendre kap osztalékot. Ha már az árfolyam nem fel-, hanem lefelé indult el, a fő tulajdonos állam képviselői az első adandó alkalommal, 2012 tavaszán legalább azt megszavaztatták a közgyűléssel, hogy a Mol négyévnyi szünetet követően fizessen osztalékot. S e szokásán azóta sem változtatott. Mindezek következtében az állam a Szurguttól visszavásárolt részvényei után összesen 56,8 milliárdnyi osztalékra lett jogosult, a tavalyi, részvényenként 567 forintos részt június 8-án kapja meg.

Ám még az osztalékokat figyelembe véve is közel 76 milliárdos mínuszban van az állam az öt évvel ezelőtti ügylet kapcsán. Azaz a Fellegi által kilátásba helyezett gyarapodás helyett jelentős nemzetivagyon-csökkenésről beszélhetünk.

S a szaldó még jó ideig negatív maradhat, mivel az nem tűnik valószínűnek, hogy a Mol-részvények tőzsdei árfolyama a közeljövőben ismét a 2011. májusi magasságokban legyen. A külföldi papírokkal szembeni alulértékeltségüket ez év eleje óta ledolgozták a hazai részvények, s az elemzők nem látnak bennük további felértékelődési potenciált. Márpedig a Mol-papírok még a jelentősebb drágulásukat követően is csak 16 500 forintot érnek, s jegyzésük a következő egy évben a legoptimistább elemzések szerint is maximum 17 300 forintig mehet fel.

Ennél nagyobb mértékű drágulásnak azért nincs alapja, mert a részvény árfolyama már most is közel tíz százalékkal magasabban áll, mint ami a Mol saját tőkéjéből következne. Nem számítva a cég birtokában lévő, 7,21 százaléknyi saját részvényt, az egy részvényre jutó saját tőke 2015 végén 15 ezer forint volt. Nem kecsegtetheti sok jóval az államot, hogy amióta beszállt a Molba, az egy részvényre jutó saját tőke legmagasabb értéke 18 ezer forint volt, ezt 2014 végén érte el.