Kkv-kra fókuszál a tőzsde

Azért kell 2020-ig megerősíteni a tőkepiacot, mert azután megnehezül a vállalatok forráshoz jutása, főként a kis- és középvállalkozásoké – érvelt Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnöke egy tegnapi konferencián. Hiszen a kkv-kat célzó jegybanki növekedési hitelprogram az idén kifut, az EU-források a mostani ciklus 2020-as végét követően elapadnak, a külföldi tőkeáramlás is csökkenhet, sőt még kiáramlás is elképzelhető.

Mindezek miatt kényszerülhetnek a vállalkozások Nagy szerint arra, hogy a tőzsdén keresztül vonjanak be forrást. Ehhez a BÉT kedvezményes díjakkal próbál kedvet teremteni, emellett tanácsokat is nyújt a tőkepiacról szóló törvény kedden elfogadott módosítása értelmében. Ez lehetővé teszi, hogy a tőzsde egy zárt körű tőkefinanszírozási platformot hozzon létre. Ebbe a tőkepiaci forrást bevonni kívánó, de a nyilvános működésre még nem felkészült kkv-k, esetleg startupok, illetve exitlehetőséget kereső kockázatitőke-alapok kerülnének.

A tőkepiac megtisztítását szolgáló változás, hogy a tőzsde a szabályzatában előírhatja: a tőzsdei kibocsátóknak jó üzleti hírnévvel kell rendelkezniük mind az értékpapírjuk tőzsdei bevezetésekor, mind azok forgalomban tartása alatt. Ez azt jelenti, hogy a kibocsátó vezető állású személyeinek igazolniuk kell: alkalmasak cégük megbízható, gondos irányítására, üzleti kapcsolatrendszerük pedig átlátható. Ezen feltételek meglétét a felügyelet a jövőben egy tőzsdei termék bevezetésekor vizsgálja majd, és ha hiányoznak, akkor megtagadhatja a bevezetést. Ha pedig úgy találja, hogy az üzleti hírnév a bevezetést követően sérült, akkor felszólítja a kibocsátót, hogy 45 napon belül intézkedjen ennek helyreállításáról. Ha ezt nem teszi meg, akkor a BÉT törölheti az értékpapírt.

A papíralapú mellett lehetővé válik az elektronikus, online formában történő értékpapírjegyzés is. Az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához készített tájékoztatóban pedig az eddig használt „szokásostól eltérő kockázatú kibocsátás” helyébe két kategória lép: a „fokozottan kockázatos” és az előző kategória kockázati szintjét meghaladó „kiemelten kockázatos”. A kockázatokra változatlanul a tájékoztató elején, valamint a reklámban feltűnő módon fel kell hívni a befektetők figyelmét, de a módosítás azt is megköveteli a kibocsátótól, hogy a kockázati besorolást alátámasztó adatokat is hasonló módon közölje. Ez megkönnyíti, hogy az egyes kockázati tényezőket kibocsátónként össze lehessen hasonlítani.

A kibocsátók költségeinek és adminisztratív terheinek a csökkentését célozza, hogy – az uniós szabályokkal összhangban – a kibocsátók ezentúl nem lesznek kötelesek negyedévente időközi vezetőségi beszámolót készíteni, de persze önként továbbra is publikálhatják számaikat. A legnagyobb forgalmú és piaci értékű cégekből álló prémium kategóriában szereplő cégeket – jelenleg 12 ilyen van – a BÉT saját szabályzata alapján változatlanul kötelezné arra, hogy tegyék közzé negyedéves gyorsjelentéseiket.

Ötven kis- és közepes vállalkozás megérett a bevezetésre

A Budapesti Értéktőzsde a saját kritériumrendszere alapján 333 kis- és középvállalkozásból (kkv) azonosította az 50 leginkább tőzsdeképest. Ezek átlagos árbevétele 2014-ben 2,7 milliárd, mérlegfőösszege 1,9 milliárd forint volt, jellemzően 87 főt foglalkoztattak. Fontos szempont lehet a befektetők számára, hogy a Top 50 2012–2014 között árbevételét éves átlagban 28,2, mérlegfőösszegét 26,1, létszámát pedig 12,2 százalékkal növelte. Ebből ugyanis arra lehet következtetni, hogy jók a jövedelmezőségi kilátásaik – állapította meg Nagy Márton, a BÉT elnöke. A tőzsdeérett kkv-k jellemzője még, hogy átlagban 17 éve jöttek létre, a befektetett tőkére jutó nyereségük 46,2 százalékot ért el, idegen forrásaik aránya pedig 42,1 százalék. Éves átlagbérük 2,5 millió forinttal, míg árbevételükön belül az export aránya 24,5 százalékponttal meghaladja az iparági átlagot. Az ország gazdasági koncentráltsága alapján aligha meglepő, hogy a Közép-Magyarországon székelő kkv-k felelnek meg leginkább a tőzsdei bevezetési kritériumoknak, ők teszik ki a Top 50-nek a 44 százalékát. Többségük a feldolgozó- és az építőiparban tevékenykedik. Ha ez a félszáz kkv a tőzsdére menne, akkor a BÉT jelenlegi, 5 ezer milliárd forint körüli kapitalizációja akár 5 százalékkal is emelkedhetne – jelentette ki Nagy Márton.