BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tíz év után nem fizet osztalékot a BÉT

A tőzsde nem szeretné, hogy ha netán többletforrásra lenne szüksége, akkor rá legyen utalva a tulajdonosok segítségére, ezért tíz év után idén nem fozetnek osztalékot.

Emelkedett a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) napi átlagforgalma 2015-ben, annak 9 milliárd forintos értéke 15 százalékkal haladta meg az előző évit -- jelentette ki Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója a tőzsde tegnapi éves közgyűlésén. A forgalom 98 százalékát a négy blue chip --a Mol, az OTP Bank, a Magyar Telekom és a Richter - részvényeinek adásvételei tették ki. A BÉT bevételei és költségei egyaránt 2,6 százalékkal lettek magasabbak, ugyancsak ennyivel a 863,6 milliós adó-, kamatfizetés és értékcsökkenési leírás előtti eredmény (EBITDA). Ezzel szemben az 501 milliós adózott eredmény 3,7 százalékkal elmaradt a 2014-estől.

Nem ez utóbbi alacsonyabb értékével magyarázható azonban, hogy az igazgatóság (it) nem javasolt osztalékot. Amit Korányi G. Tamás magánrészvényes nehezményezett, mondván, ezzel szakítanak az elmúlt tíz év gyakorlatával. A 2013-as év után például részvényenként 104, a 2014-es után 95 forintot kaptak a tulajdonosok. Az it elnöke, Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének indoklása szerint ezúttal a nagy mértékű tőzsdefejlesztés miatt, prudenciális okokból helyezik eredménytartalékba a profitot. A tőzsde ugyanis nem szeretné, hogy ha netán többletforrásra lenne szüksége, akkor rá legyen utalva a tulajdonosok segítségére - jelentette ki Nagy.

Az idei év után pedig nagy valószínűséggel ugyancsak nem lesz osztalék, miután az it arra számít, hogy a BÉT a 2016-os évet 200-300 millió forintos veszteséggel zárja - közölte Végh. A tavalyihoz viszonyítva jelentős mértékű eredményromlást többek között az új szervezeti egységek létrehozásának költségeivel és az ezzel összefüggésben felmerült tanácsadói díjakkal magyarázta a vezérigazgató.

A tavaly december 16-án egy fő híján teljesen megújult felügyelőbizottság (fb) jegybank által delegált elnöke, Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke kijelentette, munkájuk során nem igazán jó minőségű belső ellenőri jelentésekre kellett támaszkodniuk. Ezzel együtt nem találtak szabálytalanságot, illetve kockázatot a BÉT gazdálkodásában.

A közgyűlés meghosszabbította a KPMG könyvvizsgálói megbízatását újabb egy évre, melyért összesen 4,5 millió forintos díjazásban részesül, ezen belül 3,5 milliót a magyar, 1 milliót a nemzetközi (IFRS) számviteli szabályok szerinti beszámoló elkészítéséért.

Az it javaslatára a tőzsdetulajdonosok elfogadták, hogy a BÉT közgyűlését a budapesti, Szabadság téri Bankcenterben, az MNB-vel szembeni székhelyétől eltérő, de ugyancsak budapesti helyszínen is meg lehessen tartani. Ezt azért kellett megszavazni, mert a Polgári törvénykönyv fő szabályaként előírja, hogy a társaságoknak a székhelyükön kell tartani közgyűléseiket, de ettől el lehet térni, amennyiben a cég tulajdonosai ezt háromnegyedes jóváhagyással az alapszabályban lehetővé teszik.

Módosult a BÉT javadalmazási szabályzata is. Noha ez alig két hónappal ezelőtt, március 31-én már változott, ám akkor kihagytak belőle fontos részeket. Például azt, hogy ha a tőzsde veszteséges, és a negatív eredmény a tervezettet meghaladja, akkor a különbözet mértékének 15 százalékával kell csökkenteni az it- és fb-tagok, a vezérigazgató és három helyettese javadalmazását. Ez a szabály nem vonatkozik arra, hogy ha a BÉT a tervezett nyereségnél kisebbet ér el, vagy ha profit helyett veszteséget termel. Ugyanakkor az it dönthet úgy, hogy az éves bér 50 százalékában maximált jutalomkeretnél kevesebbet fizet ki honoráriumként.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.