Túl sokat keresnek a cégvezetők

Lehetett számítani arra, hogy előbb-utóbb elérkezik a részvényesek felháborodásának ideje, több ágazatban ugyanis az iparági folyamatok drámaian megváltoztak, elég csak az olajcégekre vagy a bányavállalatokra gondolni. Ezek a vállalatok radikális költségcsökkentéseket jelentettek be a készpénztermelés és az osztalékok védelme érdekében, dolgozók ezreit bocsátották el, és masszívan visszafogták beruházásaikat.

Az olajcégek között az egyik legnagyobb figyelem a brit BP éves rendes közgyűlését kísérte, hiszen a vállalat 20 százalékkal emelte meg a vezérigazgató kompenzációs csomagját, noha tavaly húsz éve nem látott mértékű veszteséget szenvedtek el. A részvényesek a közgyűlésen a javadalmazási politika és a javasolt fizetésemelés ellen szavaztak, ez azonban nem volt kötelező érvényű, így legkorábban 2017-ben változtathatnak a vezetői fizetéseken.

A tiltakozás persze nem korlátozódik az olaj- és bányászati szektorra, a legnagyobb amerikai és európai bankok ugyancsak komoly tiltakozással szembesültek a vezetői béreknél az éves rendes közgyűléseken. A Goldman Sachs közgyűlésén a részvényesek mindössze 66 százaléka szavazott a vezetők magasabb juttatása mellett, és 33 százalékuk támogatná azt, ha az elnöki és vezérigazgatói posztot nem ugyanaz töltené be. Ezt megelőzően a JP Morgan részvényesei megszavazták a két kulcspozíció szétválasztását, a Deutsche Bank részvényesei pedig leszavazták a vezetők fizetésemelését.

A részvényesek láthatóan a korábbi éveknél nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy a tőzsdei cégek mennyit fizetnek a vezetőknek. Ezt részben magyarázhatja a Panama-papírok botránya is, amely rávilágított a gazdagok és a szegények között tátongó óriási szakadékra. A részvényeseket ráadásul a vállalati kompenzációs politikákra és vállalatirányítási rendszerekre szakosodott tanácsadó cégek is hergelik, a Shell közgyűlése előtt például a Glass Lewis és a PIRC is arra buzdította őket, hogy ne támogassák a vezetői javadalmazási csomagokat.

Egyes tanácsadók pedig felméréseket készítettek: a briteknél a ShareSoc mutatta ki, hogy az FTSE 100-ban szereplő vállalatok vezetőinek bére túl magas, több mint 50 százalékkal kellene csökkenteni. Azt, hogy a téma mennyire fontos, jól jelzi, hogy a 870 milliárd dollárt kezelő norvég olajalap is egyre aktívabbá vált a tőzsdei cégek közgyűlésein a vezetői bérekről való szavazásokon.