Aggódnak a kínai befektetők

Február óta nem látott eséssel reagáltak tegnap a kínai tőzsdék arra a hírre, hogy az év első öt hónapjában csak 9,6 százalékkal bővültek az országban az állóeszköz-beruházások. Utoljára 2000-ben volt példa arra, hogy ebben az időszakban 10 százalék alatt maradjon ez a mutató, így a hatást az sem tudta ellensúlyozni, hogy a májusi ipari, illetve kiskereskedelmi adatok egyenletes teljesítményt tükröztek (a 6 százalékos, illetve 10 százalékos év/éves növekedés nagyjából megegyezett az áprilisival).

A Shanghai Composite Index 3,2 százalékos eséssel fejezte be a napot – a részvények háromnegyede veszített árfolyamából –, a kisebb papírokat tartalmazó ChiNext pedig 6 százalékot zuhant. Az esésben közrejátszhatott az is, hogy a héten kiderülhet, beveszi-e a globális indexeket összeállító MSCI az összes A osztályú kínai papírt a feltörekvők közé (aminek nagy piaci jelentősége lenne). A döntés nem vehető biztosra, sőt ismét el is halaszthatják, így a rossz adat hatását a Bloomberg szerint az is felerősíthette, hogy sokan inkább erre játszottak.

Mindenesetre a beruházási adat önmagában nem biztató, bár mint a Natixis elemzője felhívta a figyelmet, főleg az áll mögötte, hogy a magánvállalatok visszafogták a szén- és a vasiparba irányuló befektetéseiket. Ez pedig akár üdvözlendő is lehet, hiszen a kínai vezetés évek óta törekszik arra – részben a dömpingáras export ellen tiltakozó partnerek nyomására –, hogy csökkentse a túlkapacitásokat ezekben az ágazatokban. A magánvállalatok beruházási kedvének apadását ráadásul jórészt ellensúlyozták az állami fejlesztések, mindenekelőtt az infrastruktúrában; az HSBC elemzői szerint ez segíti stabilizálni a növekedést 2016 első felében – idézte az Ft.com –, és egyelőre elég nagy a mozgástér ahhoz, hogy a fiskális expanzióval fenntartsák vagy akár fel is gyorsítsák a növekedés ütemét a második fél évben.

A pekingi vezetés mostanában óvatosabb lett az ösztönzéssel, miután egyre többen figyelmeztetnek a vállalatok eladósodásának veszélyeire. Az elmúlt hónap gyengébb adatai azonban újabb lépésekhez vezethetnek: a Commerzbank vezető ázsiai feltörekvő szakértője, Zsu Hao elemzése szerint növekszik annak a valószínűsége, hogy a pekingi jegybank tovább csökkenti a bankok kötelező tartalékrátáját (ez a kínai monetáris politika egyik fő eszköze), sőt ő egy alapkamat-csökkentést se zár ki még a második negyedévben.