Kína várja a tőkeerős magyar vállalkozásokat

Régiónkból tavaly Magyarországról érkezett a legtöbb exportáru Kínába – mondta a napokban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter távol-keleti tárgyalásai után, hozzátéve: az év végéig elérheti a 100 millió dollárt a magyar élelmiszeripar kínai exportja. Mindeközben tíz év alatt tízszeresére nőtt a Kínában befektetett magyarországi tőkeállomány, megközelítve a 20 milliárd forintot. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) adatai szerint a magyar tőke állománya 2003-tól indult dinamikus növekedésnek. A legaktívabb szektor a vízipar (víztisztítás, szennyvíz- és fürdőfejlesztések, ivóvíz), a gyógyszeripar és gyógyászati segédeszközök, az autóipar, a gépi eszközök, alkatrészek, hőerőművi hűtőtornyok, illetve a mezőgazdaság (borok, hungarikumok, energianád-technológia) – tette hozzá Nádasi Tamás, az MKIK magyar–kínai tagozatának elnöke.

A magyar vállalkozások már 1,3–5 millió forinttal céget alapíthatnak Kínában. Nincsenek a befektető cég méretére vonatkozóan jogi megkötések. A helyi jogszabályok ugyanakkor nem engedik meg a nagy összegű hitelből finanszírozott beruházásokat, a tervezésnél figyelembe kell venni a saját és idegen tőke megfelelő arányát, illetve az induló költségeket is – mondta lapunknak Christian Atzler, a Baker & McKenzie ügyvédi iroda frankfurti partnere és Kína-szakértője. A kínai piac alapvetően nyitott, a helyi hatóságok azonban alaposan megvizsgálják azokat a beruházásokat, amelyekhez jelentősebb természeti erőforrások vagy energia felhasználása kötődik – tette hozzá Atzler. Az előkészítés sok esetben akár egy évig is tarthat.

A vállalkozási környezet jelentősen eltér a magyartól, szakértők szerint a sikeres cégeknek személyes jelenlétre, egy leányvállalat vagy képviselet alapítására szükségük lesz. Alapvető szabály, hogy belföldi jogi személy nélkül nem lehet gazdasági tevékenységet folytatni – mondta Atzler. Kivéve a kereskedelmet: magyar vállalat közvetlenül vagy ügynök bevonásával, illetve forgalmazón keresztül is exportálhat Kínába. Léteznek korlátozások is: bizonyos iparágakban külföldi vállalkozások egyáltalán nem vehetnek részt, még közös vállalatként sem. Egyes ágazatokban külföldiek nem szerezhetnek százszázalékos tulajdont, így például az autógyártásban és -forgalmazásban, míg más területeken, mint az autóipari beszállítás vagy alkatrészgyártás, akár kizárólagos cégtulajdonosok is lehetnek.

Nádasi szerint a magyar cégek egyik gyakori hibája, hogy Kínában mint egészben gondolkodnak, holott célszerűbb lenne egy-egy önmagában is komoly piacot jelentő nagyobb várost megcélozniuk. Véleménye szerint a siker záloga, hogy a cégek megfelelő piaci és kulturális ismeretekkel, lehetőség szerint kínaiul beszélő helyi képviselővel s a piaci igényeknek megfelelő, versenyképes termékkel, szolgáltatásokkal, tőkeerős háttérrel rendelkezzenek. Az MKIK üzletember-találkozókkal igyekszik segíteni abban, hogy jelentős kínai vásárokra, kiállításokra eljuthassanak a hazai vállalkozók. Kínában emellett számos olyan szolgáltató található, amely a külföldi beruházások működését támogatja, de lehetőség van úgynevezett képviseleti iroda alapítására is, amely szerződést ugyan nem köthet, de megalapozhatja a kínai jelenlétet.