Alulbiztosítottak a szakmák

Évről évre folyamatosan nő a szakmai szolgáltatásnyújtás során okozott károk miatt megítélt kártérítések összege. A kapcsolódó kockázatok fedezésére szolgáló szakmai felelősségbiztosítások viszont egyre kisebb hányadát fedezik az ilyen jellegű kifizetéseknek – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). Ennek elsődleges oka, hogy a kötelezően előírt minimális limitek az elmúlt években vészesen lemaradtak a gyakorlatban felmerülő igényektől.

A kötelező szakmai felelősségbiztosításokat nem egy átfogó jogszabály, hanem számos, egymástól teljesen független jogszabály, illetve kamarai előírás szabályozza, eltérő feltételekkel. Ezek az esetek többségében meghatároznak egy minimális térítési limitet, amelynek a szolgáltató által megkötött szakmai felelősségbiztosításnak meg kell felelnie. A limitek azonban sok esetben már egy évtizede nem emelkedtek. A szolgáltatók pedig a gyakorlatban sokszor ezzel a minimális limittel kötik meg a kötelező felelősségbiztosítást, függetlenül attól, mekkora a tevékenységükben rejlő reális kockázat – magyarázza Papp Lajos, az FBAMSZ elnöke.

A szakmai felelősségbiztosítások piaca igen kicsi, a piaci becslések szerint az éves szinten mintegy 5 milliárd forintnyi díjbevételt hoznak a biztosítóknak. A legtöbb díj az egészségügyi szolgáltatóktól és az ügyvédektől folyik be. Az egészségügyi felelősségbiztosítások pikantériája, hogy a csaknem két évtizede elfogadott törvény hatályba lépése óta nincsen meghatározott limitje a kötelező biztosításnak, ezeket sok esetben mindössze 1-2 millió forintos limittel kötik meg a kórházak. Egy műhibaper esetében viszont ez a pénz szinte semmire sem elég. Szakmai konszenzus alapján jelenleg járóbeteg-ellátás esetén káreseményenként 10, míg fekvőbeteg-ellátás esetén 20 millió forint lenne az előírt limit ideális összege.

Lassan öt éve ugyanakkora, 8 millió forintos az ügyvédi tevékenység káronkénti minimális biztosítási összege. A jellemzően ingatlanügyletekkel (adásvétel, öröklés, végrendelet stb.) okozott ügyvédi műhibák kártérítésének mértéke viszont egyre inkább elszakad ettől a szinttől. Az ingatlanárak elszabadulása miatt egyre nagyobb annak veszélye, hogy a hibázó ügyvédek a jövőben nem lesznek képesek kártalanítani ügyfeleiket – a napi gyakorlatban ugyanis döntő többségük a felelősségbiztosítást az előírt 8 milliós minimum értéken köti meg. A megfelelő védelem jelenleg legalább 40-50 millió forintos minimális limittel lenne biztosítható.

Van, akinek nem kötelező

A magyarországi joggyakorlatban egyébként nemcsak a limitek alacsonyak, az is eléggé esetleges, mely szakmák számára írnak elő kötelező felelősségbiztosítást. A könyvvizsgálók számára egy közel tízéves törvény írja elő ezt a fajta biztosítékot, az adótanácsadók és a könyvelők számára viszont a mai napig nincs ilyen előírás. Pedig gyakran előfordul, hogy egy könyvelő cég hibázik, és a megbízót megbünteti az adóhatóság, a könyvelőt megbízó cég pedig követelheti ilyenkor a kár megtérítését.