Az olcsó hitel se kell

Hiába vállalták a bankok, hogy növelik az idén a kkv-s hitelállományukat, a teljes vállalati hitelállományon ez még nem látszik. A vállalati hitelállomány az első fél évben 52 milliárd forinttal csökkent, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a cégek június végén csupán 5887,3 milliárd forinttal tartoztak a hitelintézeteknek. Ez nagyjából tízéves mélypontnak számít. A tranzakciók alapján egyébként pozitív volt az első fél év a vállalati hitelezésben, a cégek 41,3 milliárd forinttal több hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek, az új hitelek döntő része forintalapú volt.

A vállalatok az idei első fél évben a rövid távú hiteleket részesítették előnyben. Az éven belüli hitelek volumene nőtt valamelyest, a folyószámlahiteleké pedig hat hónap alatt több mint 13,7 százalékkal emelkedett. Június végén 1100 milliárd forintnál is több folyószámlahitel volt a vállalkozásoknál. Az egyéb rövid távú hitelek és az öt éven belül lejáró hitelek állománya viszont visszaesett. Kismértékű növekedés volt ezzel szemben az öt éven túli vállalati hiteleknél.

Az első fél évben nem volt tolakodás a bankokban a hitelekért. Euró­alapú vállalati hitelből az első hat hónapban összesen 273 milliárd forintnyit helyeztek ki, ez 13 százalékkal kevesebb, mint 2015 első felében. Az új forintos hitelek volumene is 15 százalékkal csökkent, és nem érte el a 650 milliárd forintot. Ebben szerepet játszott, hogy sok cég banki helyett inkább uniós finanszírozást akart igénybe venni, vagy várták az MFB Pontokon elérhető kamatmentes visszatérítendő támogatást. A statisztikák szerint a nagyobb cégek veszik fel az új hitelek többségét, a forinthitelek több mint háromnegyede, az euróhiteleknek pedig csaknem a 90 százaléka 1 millió eurós­nál nagyobb kölcsön volt.

Biztató a jövőre nézve, hogy a vállalati hitelezés szempontjából a legerősebb hónap az idén a június volt, a bankok mind forint-, mind euróalapon ekkor helyezték ki a legtöbb forrást. A július is jól sikerülhet egyébként hitelezés szempontjából a júniusban aláírt szerződések összege ugyanis szintén magas volt. Több mint 150 milliárd forintnyi forinthitelről és 186 milliárd forintnyi euróhitelről állapodtak meg a cégek a hitelintézetekkel.

Az alapkamat csökkenését a vállalati hitelkamatok is követik. A forinthitelek átlagos kamata 2 százalék alá csökkent, ilyen olcsón a rendszerváltás óta még sosem jutottak finanszírozáshoz a cégek. A változó kamatozású hitelek kamata is sokat csökkent, júniusban 1,93 százalékos átlagkamattal kaptak banki finanszírozást. A nagy összegű (egymillió eurósnál nagyobb) hitelt felvevő nagyvállalatoknak még olcsóbb a hitel, 1,4 százalékos kamattal jutnak hozzá. A kisebb hitelek kamata viszont több mint 4 százalékos volt. Az egy éven túli kamatfixálású hitelek (ezek közé tartoznak a Növekedési Hitelprogram keretében folyósított kölcsönök is) átlagosan 2,31 százalékos kamattal kerültek a cégekhez.

Az eurós hitelek ma már nem olcsóbbak lényegesen a forintalapúaknál. Egy átlagos vállalati kölcsön kamata 1,49 százalékos volt júniusban, az egymillió eurósnál nagyobb kölcsönöknél 1,43 százalékos, a kisebb hiteleknél 3,43 százalékos volt a kamat. Vagyis a kisebb vállalatok euróalapon is kedvezőtlenebb feltételekkel juthatnak finanszírozáshoz.