Komoly hozam a nyugdíjpénztáraknál
A hazai nyugdíjkasszák is megszenvedték a Brexitet, de csak átmenetileg. A június végi népszavazás kisebb pánikot okozott a tőzsdéken, nem kis részben ennek is köszönhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint hozamok szempontjából az önkéntes nyugdíjpénztárak és a magánnyugdíjpénztárak is enyhe mínuszban zárták a második negyedévet.
A teljes első félév azonban mindkét pénztártípusnál jól sikerült, az önkéntes nyugdíjkasszák összesen több mint 24 milliárd forintnyi, a magánkasszák pedig 6 milliárd forintot meghaladó hozamot termeltek. Ez évesítve az önkéntes pénztáraknál átlagosan 4 százalék fölötti, a magánkasszáknál pedig 5,5 százalékot meghaladó hozamot jelent. Vagyis mindkét pénztártípus bőven reálhozamot termelt, és az állampapírokat meghaladó hozamot ért el.
8 százalék körüli hozamot jelent. Az önkéntes kasszáknál is hasonló a helyzet, a magas részvényaránnyal működő portfóliók január óta nemritkán már 5 százalék fölötti nyereségben járnak, az évesített hozamuk pedig 7-9 százalék között van.
A pénztárak taglétszáma a viszonylag jó hozamok ellenére nem nő. Az öt évvel ezelőtt államosított magánnyugdíjpénztárak esetében ez érthető, hiszen új tagokat nem toboroznak, és az sem tisztázott még, hogy annak az 58 ezer tagnak, aki ragaszkodik az egyéni számlájához, hogyan fizetnek majd járadékot. A megmaradt tagság mindenesetre már szép összeget halmozott fel, a megtakarításuk volumene 223 milliárd forint fölött van, vagyis egy átlagos számlán 3,8 millió forintnál is több pénz található.
Az önkéntes nyugdíjkasszák taglétszáma az első negyedévben hosszú idő után nőtt valamelyest. A bővülés azonban átmenetinek bizonyult, a második negyedévben kevesebben léptek be, mint ahányan kiléptek, illetve nyugdíjba vonultak, így a taglétszám 1,147 millió főre süllyedt. A pénztártagok átlagos vagyona viszont emelkedett, június végén egy átlagos önkéntes nyugdíjpénztári számlán 1,038 millió forint volt. Az önkéntes pénztárakba az első félévben 48,5 milliárd forintnyi befizetés érkezett, a tagok csaknem 29 milliárd forintnyi tagdíjat fizettek, míg a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás megközelítette a 19 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy a tagok egyéni befizetései 10 százalékkal nőttek 2015-höz képest, de a cafetérián belül is népszerű maradt a nyugdíjpénztár, ugyanis a munkáltatók is 4,4 százalékkal többet fizettek, mint tavaly. Ez alapján egyébként a nyugdíjpénztárak jó eséllyel vágnak neki a szigorodó cafetériaszabályokat hozó 2017-es évnek is.
Törékeny nyereség
A nyugdíjpénztárak közül a magánkasszák működési szinten szerényen ugyan, de még mindig nyereségesek. Az első félévben a négy megmaradt intézmény 61 millió forintos pluszban állt, ez 80 millió forinttal kevesebb a március végi nyereségnél. Ez a nyereség tovább csökkenhet, tekintettel arra, hogy több pénztár már az év elején bekérte az egész évre szóló működési célú adományokat, az ebből képzett tartalékok pedig folyamatosan fogynak. Az önkéntes nyugdíjkasszák működési eredménye továbbra is negatív, a hozamok viszont jók, és az intézmények a nem fizető tagok számláiról (ez becslések szerint a tagság fele lehet) a pozitív hozam terhére vonhatnak el pénzt a működésükre. Az így elvont 673 millió forint az első félévben pedig kompenzálta a szektor veszteségeit.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.